Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a kft. ügyvezetője ingyenes megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket, ami alapján társas vállalkozónak minősül. Jövedelemben tehát nem részesül, és mivel a GYED tartama alatt mentesül a minimálisadó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Egyszemélyes kft. tulajdonosának szülése

Kérdés: Jogosult lesz csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjra egy egyszemélyes kft. tulajdonosa, aki tagi jogviszonyban áll a cégben, havonta bruttó 330 000 forint tagi jövedelem után fizeti a közterheket, és várhatóan az év végétől táppénzes állományban lesz, mert gyermeket vár? Amennyiben jogosult lesz az ellátásokra, kell egy másik személyt alkalmazni pl. megbízási jogviszonyban, ha a CSED és a GYED ideje alatt semmilyen bevétele nem lesz a cégnek, és nem állít ki számlát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben biztosított társas vállalkozóról van szó, akit az általános szabályok szerint illeti meg a CSED és a GYED.A CSED alapvető feltétele, hogy az érintett a szülést megelőző két éven belül rendelkezzék legalább 365 nap biztosítási idővel. A CSED tartama alatt tilos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy az előzőekben említett kereseti korlátba számítandó jövedelme máris elérte a felső határt. Amennyiben tehát bármilyen csekély összegű munkabérben is részesül, a harmadik hónapot követően elveszíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Hogyan tudja minimális szinten tartani a járulékfizetési kötelezettségét egy egyszemélyes kft. nem nyugdíjas ügyvezető tagja, elkerülve a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni járulékfizetést? A tag csak osztalékot vesz fel a cégből, munkavállalót pedig semmilyen jog-viszony keretében nem foglalkoztat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben személyesen közreműködő tulajdonos tagról van szó, aki egyben ügyvezető is. A szóba jöhető jogviszonyok optimális megválasztásánál – a hozzá kapcsolódó közterhek mértéke mellett – arra is tekintettel kell lennünk, hogy a cég által folytatott tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kft. természetes személy tagja a személyes közreműködés tekintetében három lehetőség közül választhat:– egyáltalán nem működik közre a társaságban, ami azt jelenti, hogy tagsága semmilyen társadalombiztosítási jogviszonyt sem hoz létre, és semmilyen járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Rehabilitációs ellátásban részesülő társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyt érdemes választani egy 2014 óta rehabilitációs ellátásban részesülő személy esetében, aki egy egyszemélyes kft. tulajdonos tagja, emellett egy betéti társaság beltagja, és meg szeretné tartani az ellátását, ugyanakkor a lehető legkisebb összegű járulékot szeretné fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felvetett kérdések megválaszolása érdekében alapvetően három fontos előírásból kell kiindulnunk.Az első a 2011. évi CXCI. tv. 7. §-ának (4) bekezdése, miszerint a rehabilitációs ellátás mellett maximum heti 20 órás munkaidőben szabad keresőtevékenységet folytatni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszából: […] A NAV által feltárt tények pontos ismerete hiányában, kizárólag a kérdezőnk által leírt információkra alapozva két érvet tudunk a megállapítás ellenében felhozni. Az egyik, hogy a Gt. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a kft. ügyvezetőjének jogviszonyára a Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége

Kérdés:

Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül a kft. olyan természetes személy tagja, aki az ügyvezetést nem munkaviszony keretében látja el. Ebből az előírásból következően a kft. ügyvezetője vagy munkaviszonyban áll, vagy pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Gt. 30. §-a szerint a vezetőtisztségviselő jogviszonyára – ha a vezető tisztséget nem munkaviszonykeretében látja el – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kellmegfelelően alkalmazni. Ez a rendelkezés azonban az egyszemélyes kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.