Utólag fizetett munkabér

Kérdés: Elhalaszthatja a munkáltató a munkavállalói bérének kifizetését abban az esetben, ha átmenetileg fizetésképtelenné vált, de 2-3 hónap múlva előreláthatólag nagyobb összegű bevételt realizál, amelyből valamennyi tartozását és a munkabéreket is ki tudja fizetni? Kell valamilyen írásbeli megállapodást kötni a munkavállalókkal ebben az esetben? Bevallhatja és fizetheti utólag, a kifizetés időpontjában a munkabéreket terhelő közterheket a cég annak érdekében, hogy ne veszítse el a köztartozásmentes adózói státuszát, vagy a bérek számfejtését és a közterhek bejelentését mindenképpen az esedékesség időpontjában kell megtenni? A munkáltató zavartalan működéséhez nagyon fontos, hogy szerepeljen a köztartozásmentes adózói adatbázisban.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló és a munkabér védelmében az Mt. szigorú szabályokat fogalmaz meg. Ezek közül talán az egyik legfontosabb a 163. §-ban megfogalmazott rendelkezés, amely szerint a munkavállaló munkabérére vonatkozó igényéről egyoldalú jognyilatkozattal nem mondhat le. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Többes jogviszonyú, eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan alakul annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyben társas vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy a vállalkozó hogyan dönt: egyéni vagy társas vállalkozóként tesz-e eleget a havi minimális járulékfizetési kötelezettségének. Ez utóbbi választása esetén a tárgyév január 31-éig, illetve év közben keletkező többes jogviszonynál 15 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Evás társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni, és nem akarja megfizetni a személyi jövedelemadót sem.
Részlet a válaszából: […]  Az egyszerűsített vállalkozói adónak a társas vállalkozónem, csak a társas vállalkozás lehet az alanya. Ebből következően "evás társasvállalkozó" jogállás nem létezik, így az eva hatálya alá tartozó gazdaságitársaság tagja a Tbj-tv. alkalmazásában "normál"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 8.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Módosul-e a járulékalapja annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki főfoglalkozásúként havi 150 ezer forint alapulvételével vállalta a járulékfizetést, de április 1-jétől rendelkezni fog egy főfoglalkozású munkaviszonnyal is?
Részlet a válaszából: […] Igen, jelentősen módosulnak a járulékfizetésikötelezettségek.A kérdésben "evás" egyéni vállalkozóról van szó, akifőszabály szerint a minimálbér (vagy garantált bérminimum, tehát havi 78 vagy94 ezer forint) alapulvételével köteles járulék (27 + 10 + 7,5) fizetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Milyen minimumösszeg alapján köteles megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2008. február 1-jétől? A vállalkozói kivét lesz a járulék alapja, vagy a kivéttől függetlenül a havi 138 000 forint, esetleg a bevétel és a költség különbözete?
Részlet a válaszából: […] Az evás egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékothavonta, a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (atovábbiakban: minimálbér) kétszerese után köteles megfizetni, ez 2008. február1-jétől havi 138 000 forint járulékalapot jelent. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Járulékfizetés evaalanyiság megszűnése esetén

Kérdés: Kötelező-e a vállalt magasabb összegű járulék megfizetése abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó evaalanyisága év közben megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Nem kötelező, sőt, ha az érintett kifejezetten szeretné -gyermekvállalás vagy nyugdíjazás előtt álló vállalkozók esetében nemegyszermerül fel ilyen igény – akkor sem fizethetne a vállalt magasabb összeg utánjárulékokat.A Tbj-tv. 29/a § (3) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Evás egyéni vállalkozó járulékfizetése

Kérdés: Módosíthatja-e a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni társadalombiztosítási járulék fizetését az az evaalany egyéni vállalkozó, aki a magasabb járulékfizetésre irányuló egyoldalú nyilatkozat leadása óta eltelt időszakban egy társas vállalkozásnál heti 36 órát elérő munkaviszonyba lépett, és egyéni vállalkozását – a korábbi főfoglalkozás helyett – munkaviszonya mellett látja el?
Részlet a válaszából: […] A magasabb járulékalap vállalása főszabálykéntviszszavonhatatlanul egy naptári évre szól, ám ebben az esetben a kötelezettségmégis módosítható, illetve a heti 36 órás foglalkoztatás bejelentésévellényegében automatikusan módosul.A Tbj-tv. 29/A. § (3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 22.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az Art. 7. §-át kell alkalmazni. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó járulékalapja eltér ugyan a nem evás társaiétól, de esetében ugyanúgy jelentősége van annak, hogy főfoglalkozásúnak, többes jogviszonyban állónak vagy esetleg kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.