Rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vállalkozó kivétje

Kérdés: Mennyi lehet a vállalkozói kivétje egy 1956-ban született egyéni vállalkozónak, aki 2002-től rokkantsági nyugdíjban részesült, amely 2012-ben rehabilitációs ellátássá változott, így főfoglalkozásúvá vált, és havi 108 ezer forint után fizeti a járulékait? Az ellátás összege 45 245 forint, amelyet a vállalkozó nem szeretne elveszíteni. Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kiváltott rehabilitációs kártyája alapján?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. Az egyéni és társas vállalkozó a rehabilitációs kártya alapján nem jogosult szociális hozzájárulási adó könnyítésre, mert ez alapján csak a munkaviszonyban álló dolgozókkal kapcsolatban kaphat kedvezményt a foglalkoztató.Ezzel szemben a 2011. évi CLVI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […]  Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társasvállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetésikötelezettsége a Tbj-tv. 29. §-ának (3) bekezdése szerint áll fenn, amely szerinta nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozó jogállása

Kérdés: Hogyan változott a státusza 2012-ben annak az 1952-ben született korengedményes nyugdíjban részesülő vállalkozónak, aki egy betéti társaság alkalmazottja volt, és az ellátásának összegét a cég a nyugdíjfolyósító részére megfizette? Amennyiben főfoglalkozású vállalkozónak minősül, felbontható-e a korengedményes nyugdíjra kötött szerződés, és visszaigényelhető-e a befizetett összeg?
Részlet a válaszából: […]  A korhatár alatti ellátásban – jelen esetben 2011. december31-én korengedményes öregségi nyugdíjban – részesülő személyek 2012. január1-jétől elvesztették nyugdíjas státuszukat, ezért az ellátásuk mellett elértjövedelemből – a nyugdíjasként fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenysége

Kérdés: Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?
Részlet a válaszából: […]  Igen, az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személytis érintik a jogszabályváltozások. Az elsődleges változás a nyugdíjasstátuszban jelentkezik, hiszen a korhatár előtti nyugdíjak 2012. január 1-jétőlnem minősülnek nyugdíjnak, átalakulnak szociális,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

TGYÁS- és GYED-jogosultság

Kérdés: Keresőtevékenységnek minősül-e, tehát korlátozza-e a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED-jogosultságot, ha egy biztosításközvetítési tevékenységgel foglalkozó egyéni vállalkozó a korábban megkötött és folyamatosan fennálló biztosítások után bevételre számíthat abban az időszakban is, amikorra igényelni szeretné az ellátásokat, annak ellenére, hogy a tevékenységét személyesen nem folytatja? Jogosult lesz-e táppénzre ugyanez a vállalkozó, aki egyúttal mezőgazdasági őstermelő is, akinél a betakarítást alvállalkozó végzi, viszont a terményértékesítésből szintén bevétele várható, amelynek realizálódása az ellátások folyósításának időszakára esik?
Részlet a válaszából: […]  Az említett személynek két jogviszonya van. Egyénivállalkozó és mezőgazdasági őstermelő, ezért a kérdés megválaszolásához elsőrea biztosítási kötelezettséget kell tisztázni. Az illető mint egyéni vállalkozóbiztosított, s ezért mint mezőgazdasági őstermelőre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Egyéni vállalkozó főállású anya

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségei vannak annak az egyéni vállalkozónak, aki főállású anya?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben felvetett problémára a Tbj-tv. 29. § (4)bekezdésének a) pontja nyújt eligazítást, miszerint nem terheli az egyénivállalkozót a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, amennyibengyermekgondozási támogatásban (GYET-ben) részesül, feltéve hogy ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

GYES-ben részesülő kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nagyszülői jogon GYES-ben részesülő, kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozónak azokban a hónapokban, amikor van vállalkozói kivétje?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 37/A. §-a kategorikusan kimondja, hogy nem kellegészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a kiegészítő tevékenységetfolytató egyéni vállalkozónak arra az időtartamra, amely tartama alatt GYES-benrészesül.Ebből következően függetlenül a kivét összegétől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Mi történik az egyéni vállalkozó biztosításával a szünetelés időtartama alatt?
Részlet a válaszából: […] A 2010-től hatályos új Ev-tv. immár lehetővé teszimeghatározott feltételek mellett a vállalkozás szüneteltetését. A tevékenységszüneteltetése következtében azonban szünetel az egyéni vállalkozó biztosításais [Tbj-tv. 8. § f) pontja]. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Társas vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a lényege a Tbj-tv. R. 6. § módosításának? Korábban is és most is, vagy a tárgyév első napjától, vagy a tevékenység év közben történő megkezdése esetén ennek napjától a tárgyhónap utolsó napjáig kell vizsgálni, hogy a járulékalap eléri-e a Tbj-tv. szerinti minimálbér összegét. Helyes-e az alábbi számítás, ha januárban 0 forint, februárban 600 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban és májusban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint összegű kivét esetén a járulékalap január hóban 94 000 forint, februárban 600 000 forint-94 000 forint = 506 000 forint, márciusban 0 forint, április és május hónapban 50 000 forint, júniusban pedig 0 forint?
Részlet a válaszából: […] Bár a vonatkozó jogszabályok szövege 2011-től megváltozott,azonban a kérdést érintő lényeges tartalmi változás nem következett be. Ezértálláspontunk szerint az új előírásokat nem lehet másként értelmezni, mint azeddig érvényben lévőket. A Tbj-tv. 27. és 29. §-ainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

Kérdés: Hol és milyen formában kezdeményeztetheti a szüneteltetés bejelentését egy idényjellegű munkát végző nyugdíjas egyéni vállalkozó? Korlátozott-e a szüneteltetés ideje, illetve év közben bármikor kérhető-e, vagy csak meghatározott időpontokban? Megszűnik-e a járulékfizetési kötelezettség a szüneteltetés ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A szüneteltetésnek semmi akadálya, azt az egyéni vállalkozásszékhelye szerint illetékes okmányirodánál kell kezdeményezni. Az egyénivállalkozói tevékenység szüneteltetését az erre a célra rendszeresítettelektronikus űrlapon kell bejelenteni, melyen az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 1.
1
2
3
4
8