10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
2. cikk / 10 Kivás cég többes jogviszonyú ügyvezetője
Kérdés: Egy kivás cég ügyvezetője után, aki külföldön áll biztosítási jogviszonyban, a magyar kivás cégben az ügyvezetésért díjazásban nem részesül, kell-e az aktuális minimálbér szerint járulékot fizetni?
3. cikk / 10 GYET-ben részesülő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Valóban nem kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, aki gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette folytatja a vállalkozási tevékenységét?
4. cikk / 10 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
5. cikk / 10 GYES-en lévő beltag járulékai
Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
6. cikk / 10 Egyéni vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés: A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
7. cikk / 10 Beltag GYED- és GYES-jogosultsága
Kérdés: Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre, GYED-re, GYES-re egy betéti társaság üzletvezető beltagja, ha a szülést követően már nem vesz fel jövedelmet? A társasági szerződés szerint ő a munkavégzésre kötelezett tag, ezentúl is ő írja alá a számlázást, a bevallásokat stb. A kültag is dolgozni fog, jövedelemben részesül. Mi az álláspont az egyéni vállalkozó esetében?
8. cikk / 10 Közhasznú társaság vezető tisztségviselőinek díjazása
Kérdés: Egy újonnan alapított közhasznú társaság ügyvezetője nyugdíjas, cégvezetője vállalkozói igazolvánnyal rendelkező nyugdíjas. Egy másik közhasznú társaság ügyvezetője heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, cégvezetője főfoglalkozású egyéni vállalkozó. Kötelező-e a részükre a minimálbért kifizetni, vagy személyes közreműködésük alapján a taggyűlés határozza meg a díjazásukat? Milyen járulékok terhelik e kifizetéseket?
9. cikk / 10 Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai
Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
10. cikk / 10 Járulékfizetési mentesség
Kérdés: Van-e lehetőségük járulékfizetési mentességre azoknak a társaságoknak, illetve egyéni vállalkozóknak, akik tényleges tevékenységet nem folytatnak, bevételük nincs?
