25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
2. cikk / 25 Egyéni vállalkozó nyugdíjazása
Kérdés: Vissza kell adnia az egyéni vállalkozói igazolványát egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha hamarosan eléri az öregségi nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné az ellátást?
3. cikk / 25 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés:
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
4. cikk / 25 Mezőgazdasági őstermelő nyugdíjazása
Kérdés: Mi a nyugdíj-megállapítás menete annak a mezőgazdasági őstermelőnek az esetében, aki 2023. február hónapban tölti be a 65. életévét, és ekkor el szeretne menni nyugdíjba?
5. cikk / 25 Egyéni vállalkozás GYET mellett
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét abban az esetben, ha GYET mellett folytatja a tevékenységét? Az érintett vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, jelenleg GYES-ben részesül, így most nincs minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A legkisebb gyermek 3. élet-évének betöltése után kívánja igénybe venni a GYET-et, és mellette folytatná a vállalkozói tevékenységet.
6. cikk / 25 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
7. cikk / 25 Számlakiállítás táppénz alatt
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
8. cikk / 25 Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő
Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kisadózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
9. cikk / 25 1956-ban született megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő egyéni vállalkozó járulékai, nyugellátása
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a járulékokat 2013-ban és 2014-ben annak az egyéni vállalkozónak, aki 2002 óta rokkantnyugdíjban részesült, vállalkozási tevékenységét 2004. április 16-án kezdte meg, 2012. január 1-jétől a jogszabályok változása miatt rehabilitációs ellátást kap, és a komplex felülvizsgálat során megállapított 58 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása miatt 2014. január 1-jétől rokkantsági ellátásra válik jogosulttá? Van valamilyen korlátozás a munkavégzésére vonatkozóan abban az esetben, ha könyvelő egyéni vállalkozóként kizárólag a lakásán dolgozik? Igényelheti méltányosságból a nők kedvezményes nyugdíját, ha 1956-ban született, 30 év szolgálati idővel rendelkezik, a vállalkozásában kiegészítő tevékenységűként 4,5 évig fizette a nyugdíjjárulékot, és kettő súlyos értelmi fogyatékos gyermeke van, akik közül az egyiket 27 év óta a saját háztartásában neveli, mert teljes ellátásra szorul?
10. cikk / 25 Kisadózó vállalkozások tételes adója
Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
