Munkabérletiltás mértéke

Kérdés:

Szabályosan járt el a végrehajtó abban az esetben, ha a munkavállaló munkabérletiltása során a nettó fizetés több mint 60 százalékát levonás alá helyezte? A dolgozó bruttó jövedelme 545 000 forint.

Részlet a válaszából: […] A kérdés azért időszerű, mert a gazdasági élet számtalan területén értesülhetünk a munkavállalói jövedelmek emelkedéséről. A munkabérletiltással érintett foglalkoztatottak körében azonban előfordul, hogy a munkabérek emelkedése csak közvetve, az adósságállomány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény tulajdonképpen az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény kiterjesztése, hiszen a járulékkedvezményre az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] Annak a kérdésnek az előzetes megválaszolására, hogy azigénylő rokkantsági nyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra lesz jogosult, azOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állásfoglalása nélkülnincs lehetőség. Ugyanis az említett ellátásokra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs járadék mellett, annak megszüntetése nélkülkeresőtevékenységet akkor lehet folytatni, ha a járadékban részesülő hategymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs járadék melletti keresőtevékenységszempontjából nem releváns, hogy azt milyen jellegű jogviszonyban – így példáulmunkaviszonyban, bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozóként– végzi. Adózás szempontjából a rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] A 2010-es év a változások éve. A korábban adómentesen adhatóbéren kívüli juttatások jó része adókötelessé vált, más része kedvezményesadózás alá esik, csupán néhány juttatás maradt adómentes.Néhány béren kívüli juttatás továbbra is adómentes maradt.2010. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Rokkantnyugdíjas kereseti korlátja

Kérdés: Milyen összeghatárig vállalhat munkát az a személy, aki 1987-ben vált III. csoportos rokkantnyugdíjassá, és havi átlagkeresetének 52 százaléka alapján megállapított nyugdíját (1594 forint) felemelték az akkori legkisebb nyugdíjösszegre (2650 forint)? Szüneteltetik-e a nyugellátást, ha a rokkantnyugdíjas egymás után 5 hónap és 15 napot dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 36/D. §-ának (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett személy hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 36/D. § (1) bekezdése alapján a rokkantságinyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetbenszűnik meg, amennyiben a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő,50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett nyugdíjas hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.
1
2
3
5