Kettős állampolgárságú kft.-tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Belföldinek minősülő személyekről – bejelentett lakcímmelrendelkező magyar állampolgárokról – van szó a kérdésben, akik kft. tagjaként atársaságban személyesen közreműködnek, azaz társas vállalkozónak minősülnek.Mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozónak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Gépjárművezetők megbízási jogviszonya

Kérdés: Egy háziorvosi ügyeleti szolgálatot biztosító társaság a gépkocsivezetőket megbízási szerződéssel foglalkoztatja. A gépkocsivezetőknek máshol van főfoglalkozású munkahelyük, illetve nyugdíjasok. Szabályos-e ez esetben a megbízási szerződés alapján történő foglalkoztatás éveken keresztül, folyamatosan? Nem minősül-e ez színlelt szerződésnek? Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az utóbbi kérdéssel. A megbízottra [a Tbj-tv. 5. §(1) bekezdés g) pontja alapján] akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (adóelőleg számításánál figyelembeveendő) havi, illetve napi jövedelme eléri a (tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] Arra vonatkozóan, hogy köteles-e a beltag jövedelmetkivenni, illetve a bt.-nek a tag személyes közreműködésére tekintettel kell-ejövedelmet adnia, a válasz a Gt. 91. §-ában található meg. E jogszabályhelyelőírásai értelmében a betéti társaság bármely tagja a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Ausztrál állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik annak az ausztrál állampolgárnak, aki társas vállalkozást alapít Magyarországon, amelyben ő lesz az ügyvezető, ezért egy évben 6-7 hónapot hazánkban tölt majd, és Ausztráliában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal (nem nyugdíjas)? Kell-e biztosítási jogviszonyt létesítenie magyarországi tartózkodása alatt abban az esetben, ha tartózkodási engedélyt fog kérni? Hogyan kell figyelembe venni, hogy nem a teljes naptári évben tartózkodik Magyarországon? Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie? Hogyan történik a személyijövedelemadó-bevallás a magyar és az ausztrál jövedelemre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek megállapításához okvetlenül tisztázni kellaz érintett társadalombiztosítási jogállását.Ausztrál állampolgárról van szó, aki tartózkodásiengedéllyel rendelkezik, azaz társadalombiztosítási szempontból külföldinekminősül. Ausztráliában fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tesz említést arról, hogy a franciaállampolgárságú ügyvezető más tagállamban rendelkezik-e – E 101-esformanyomtatványon igazolt – munkaviszonnyal. Amennyiben nem rendelkezik, azügyvezetésre vonatkozóan létesített megbízási jogviszonya alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Rokkantsági járadékban részesülő személy megbízási díja, tiszteletdíja

Kérdés: Rokkantsági járadékban részesülő személyt megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk folyamatosan. A 3450 forint eho-t megfizetjük utána, a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot díjazásából levonjuk. Évente egyszer más irányú tevékenységért tiszteletdíjat kap. Kell-e vonni ebből is a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő személy jövedelméből kell-e egyáltalán 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és 3 százalék egészségbiztosítási járulékot levonni?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének g) pontjába, továbbá (2) bekezdésébe foglalt rendelkezések alapján a megbízási jogviszonyban álló személy, illetőleg a választott tisztségviselő akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi, járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Bosnyák állampolgárok biztosítása

Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő bosnyák állampolgárok társadalombiztosítási jogállásának tisztázása érdekében megkerülhetetlen a magyar-jugoszláv szociálpolitikai megállapodás (1959. évi 20. tvr.), amelynek hatálya Bosznia-Hercegovina állampolgáraira is kiterjed.E szerződés 3. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.

Megbízási jogviszony

Kérdés: Milyen járulék- és eho-fizetési kötelezettségek terhelik a megbízási jogviszony alapján kifizetett díjazást? Mik a megbízási jogviszony létesítésének lehetőségei fizikai, illetve szellemi munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony a Ptk.-ban szabályozott ún. gondossági típusú szerződések alaptípusa. A törvény szövegét idézve:"Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Megbízási díj járulékai

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a kifizetőt abban az esetben, ha a kifizetett megbízási díj a minimálbér 30 százalékát nem éri el, és a megbízott máshol nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a kifizetett megbízási díj egy hónapra vetítve nem éri el a minimális bér 30 százalékát, a megbízott nem esik biztosítási kötelezettség alá. Ez azt jelenti, hogy a kifizetőnek nem kell megfizetnie sem a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, sem a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.