Jogviszonyok

Kérdés:

Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a legkedvezőbben egy kivaalany kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg "0" forintos megbízási jogviszonyban látja el a tevékenységét, illetve a felesége, aki nem tagja a társaságnak, és ugyancsak megbízás alapján havi 60.000 forintos díjazás ellenében végzi a jövedelemszerző tevékenységet a cégben? Jelenleg mindketten rendelkeznek főállású munkaviszonnyal, ami azonban rövidesen megszűnik.

Részlet a válaszából: […] Kezdjük a nem tag munkavállalóval, aki havi 60.000 forintos megbízási díjért végez munkát a cégben.A havi 60.000 forintból származó jövedelem (60.000× 90% = 54.000 forint) havi szinten nem éri el a minimálbér 30 százalékát, tehát nem keletkeztet biztosítási és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Háztartási munka

Kérdés: Milyen módon tudja hivatalosan foglalkoztatni egy magánszemély azt a házaspárt, akik a ház körüli munkákban segítenek neki napi szinten? A férj a kerti munkákat végzi, a feleség pedig a takarítást, a mosást-vasalást, és alkalmanként főz is.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély munkaviszony vagy esetleg alkalmi munkavállalás keretében is foglalkoztathat egy másik magánszemélyt, erre a helyzetre azonban létezik egy hivatalos foglalkoztatási forma, amely egy lényegesen kedvezőbb közteherfizetés mellett biztosítja a foglalkoztató és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Háztartási munka

Kérdés: Hogyan tudja a leggazdaságosabban foglalkoztatni egy magánszemély az édesanyja gondozását, valamint a házvezetést végző személyt úgy, hogy az megfeleljen a törvényi előírásoknak? A munkavállalás alkalmanként történik, az érintett munkavállaló máshol főfoglalkozásban dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Pontosan az ilyen esetekre alkotta meg a törvényhozás a 2010. évi XC. tv.-t, amely már 2010. augusztus 15. napjától megteremtette a természetes személyek között háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony lehetőségét. Ez a jogviszony a szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként végzi [Szja-tv. 3. § 17./ab) pont]. Vagyis a bérleti díjból megállapított jövedelem az összevont adóalap része. Az Art. 22. §-ának (16) bekezdése értelmében a magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Változások 2009. július 1-jétől

Kérdés: Melyek az adó- és járuléktörvényeket, valamint az egészségbiztosítási és a nyugdíj-biztosítási ellátásokat érintő legfontosabb változások 2009. július 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] A folyamatosan életbe lépő törvényi változások szinte amunkaerő-foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi törvényt érintik. Most csaknéhány fontos változást emelünk ki, amelyekről a későbbi kérdések kapcsántermészetesen részletesebb leírást is adunk.Szja-t érintő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 3.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...harminc napon belül írásban is köteles a munkavállalórészére átadni.A foglalkoztatónak a munkavállalót az adóhatóságon keresztül(Art. 16. §) be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárhoz. Ennekmegtörténtéről legkésőbb a bejelentést követő napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Mik a szabályai az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetve milyen fizetési, valamint bejelentési kötelezettségek terhelik a vállalkozót ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztat azáltalános szabályok alapján is – az alkalmi munkavállalói könyvvel történőfoglalkoztatással összefüggésben az Art. 31. § (2) bekezdés 27. pontja szerintiadatokról bevallást (0808) kell teljesítenie. A 08T1041 jelű bejelentőtellenben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] Jó hírrel szolgálhatunk olvasónknak, ugyanis az evás"osztalék" után nem köteles a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulásfizetésére. A 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást az Eho-tv. 3. § (3)bekezdésének c) pontja szerint a 25, illetőleg 35...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása

Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíj a társadalombiztosítás rendszerébetartozó nyugellátási forma.Korengedményes nyugdíj igénybevételére irányuló megállapodásmegkötésére a munkáltató jogosult, aki ezzel a megállapításra kerülő nyugdíjösszegének befizetésére vállal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.
1
2