Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. §-ának (3) bekezdése értelmében a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ingatlan-bérbeadás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt abban az esetben, ha egy népszerű nyaralóhelyen örökölt családi házát a szükséges javítási-átalakítási munkálatok elvégzése után ki szeretné adni? Van valamilyen lehetőség a közteherfizetés optimalizálására?
Részlet a válaszából: […] ...90 napot meg nem haladó időtartamra. A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – az Art. szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve hogy e tevékenységét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóként végzi [Szja-tv. 3. § 17./ab) pont]. Vagyis a bérleti díjból megállapított jövedelem az összevont adóalap része. Az Art. 22. §-ának (16) bekezdése értelmében a magánszemély adózó mentesülhet az adószám megszerzéséhez előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Lakás bérbeadásából származó jövedelem

Kérdés: Mi számít jövedelemnek egy adószámmal rendelkező nyugdíjas személy esetében, aki lakást ad bérbe egy magánszemélynek? Milyen adók terhelik a kifizetést?
Részlet a válaszából: […]  Feltételezve, hogy általános forgalmi adó szempontjábóladófizetési kötelezettséget nem választottak, a bérbeadásból származó jövedelemután személyi jövedelemadót és esetleg egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.A bérbeadásból származó jövedelem a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési felső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Bérbeadásból származó jövedelem utáni adó alapjának meghatározása

Kérdés: A személyijövedelemadó-alap meghatározására alkalmazható-e a bevétel 78 százaléka, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást választ a bérbeadási tevékenységére, 14 százalékos eho fizetésére köteles, és az ehót nem számolja el költségként? Ez igaz lesz-e az egész kiszámlázásra, vagy csak arra a bevételre, amely után az ehót meg kell fizetni, mivel van egy felső 450 ezer forintos határ?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 29. § (1) bekezdése alapján "Az összevontadóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önállótevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem,továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] Az APEH 2008. április 2-án kiadott tájékoztatója pontosválaszt ad a kérdésre.Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemélyválasztása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelemután is 25 százalékos mértékű lineáris adót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.