Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...harminc napon belül írásban is köteles a munkavállalórészére átadni.A foglalkoztatónak a munkavállalót az adóhatóságon keresztül(Art. 16. §) be kell jelentenie az egészségbiztosítási pénztárhoz. Ennekmegtörténtéről legkésőbb a bejelentést követő napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

GYES folyósítása mellett dolgozó munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a GYES folyósítása mellett 4 órában dolgozó munkavállaló jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási segély folyósítása mellett munkát vállalószemély a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján mint munkaviszonyban álló személybiztosítottnak minősül, így utána az általános szabályoknak megfelelően kell ajárulékfizetést teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A közteher-viselési kötelezettséget a diákok esetében is elsősorbana munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése határozza meg. A középiskolásdiákok foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony,illetve vállalkozási jellegű jogviszony keretében.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot (vagy nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat is), ám ez esetben tekintetbe kell venni a felső határt. Például a GYES letelte után közvetlenül történt felmondás esetében nem kizárt, hogy csak néhány egészen rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya a havi rendszerességgel történő megbízásnak.Tekintve azonban, hogy a tartós megbízott helyzete nagymértékben hasonlít a munkaviszonyban álló dolgozó helyzetéhez, még fokozottabban kell ügyelni a megbízási szerződés megfogalmazásánál arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
2