7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
2. cikk / 7 Korengedményes nyugdíjba vonuló ügyvezető jogállása
Kérdés: Milyen lehetőségei lesznek az ügyvezető feladatok ellátására annak az 1948. február 6-án született, 40 éves munkaviszonnyal rendelkező férfinak, aki a munkáltatóval történt megegyezés alapján még az idén nyugdíjba megy, és a munkáltatója kifizeti a 2008. február 6-ig esedékes nyugdíjösszeget a nyugdíj-biztosítási igazgatóságnak? Az ügyvezető tagja a kft.-nek, és jelenleg munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat, amelyet az új Gt. kifejezetten tilt. Milyen fizetési kötelezettsége lesz a kft.-nek és a magánszemélynek, melyik a legelőnyösebb megoldás?
3. cikk / 7 50 százalékos tulajdonos ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Egy kft. 2003-ban alakult 2 fővel 50-50 százalékos tulajdoni részaránnyal. A cégbírósági végzés alapján az egyik alapító tag az ügyvezető és a munkáltatói jogok gyakorlója is, de a másik tag is személyesen közreműködik. Mivel a többségi korlát nem érvényesül, mindkét tag munkaviszonyban látja el feladatait. A munkaszerződés szerint az ügyvezető fizikai munkát is végez a társaságban. 2006. július 1-jétől maradhat-e az ügyvezető munkaviszonya, vagy az ügyvezetést kizárólag megbízási jogviszonyban láthatja el, és így kétféle jogviszonya lesz? Esetleg ésszerűbb megoldás lenne, ha tagi jogviszonyra módosítja a kft. az ügyvezető jogállását?
4. cikk / 7 Magyar-amerikai kettős állampolgár kft.-tag járulékai
Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni egy kft. ügyvezető igazgatója és egyedüli, 100 százalékos tulajdonosa után, aki 1943-ban született, magyar-amerikai kettős állampolgár, életvitelszerűen Amerikában él, ahol fizeti maga után a kötelező járulékokat, és Magyarországon 3 havonta tölt kb. 1 hónapot?
5. cikk / 7 Német állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
6. cikk / 7 Román állampolgár biztosítási jogviszonya
Kérdés: Egy román állampolgár egy bejegyzett magyar kft. résztulajdonosa. A társaság ügyeinek a vitelére és az ügyvezetésre 3 tag jogosult, akik képviseleti és üzletvezetési jogukat külön-külön gyakorolják, önálló eljárásra jogosultak. A román állampolgárnak adószáma van, TAJ-száma nincs. Milyen címen vehet ki pénzt a kft.-ből, és ennek milyen közterhei vannak?
7. cikk / 7 Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme
Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
