Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzési pótlék mértéke és annak számítási módja szempontjából irányadóak.A Tbj-tv. 52/A. § (1) bekezdése alapján ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

TGYÁS- és GYED-jogosultság megszakított biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki iskolái befejezése után 2012. július 15-től 2013. január 31-ig szerződéses munkaviszonyban állt egy cégnél, ezután kilenc hónapig nem dolgozott, majd 2013. október 1-jétől újra munkába állt előző munkáltatójánál, és 2014. február 22-én ikergyermekeket szült?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a jogosultsági feltételekkel.Fő szabály, hogy terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a biztosítás tartama alatt szül, és a szülést megelőző két éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel. A 365 napi biztosítási időbe – többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […]  Táppénzre az jogosult, aki a biztosítása fennállása alattválik keresőképtelenné, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű pénzbeliegészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A Tbj-tv. 25. §-ában foglaltak alapján a saját jogúnyugdíjas foglalkoztatott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Szociális járadékos munkavállaló egyéni járulékai

Kérdés: Terheli-e a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, illetve munkaerő-piaci járulék egy heti 25 órában foglalkoztatott, szociális járadékban részesülő munkavállaló havi 54 000 forint összegű munkabérét?
Részlet a válaszából: […]  Az említett munkavállaló sem 2011-ben, sem 2012-ben nem minősülsaját jogú nyugdíjasnak, ebből következően munkabérét terheli mind a 2százalékos (2012. január 1-jétől 3 százalékos) pénzbeli egészségbiztosításijárulék, mind pedig az 1,5 százalékos munkaerő-piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajáru­lék­alapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban az egy naptári naprameghatározott összeg naptári évre számított összege után fizeti meg(járulékfizetési felső határ).2011. évben a járulékfizetés felső határa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági járadék 1988. január 1-jétől kerültbevezetésre abból a célból, hogy a fiatalon teljesen munkaképtelenné váltszemélyek megélhetéséhez támogatást nyújtson. A 83/1987. MT. rendelet alapján, aki a 25. életéve betöltéseelőtt teljesen munkaképtelenné vált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha nem von 2 százalékos egészségbiztosítási járulékot annak a 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak a munkabéréből, aki 50 százalékos mértékben egészségkárosodott, és 2006. november hónap óta rendszeres szociális járadékban részesül? Az előző munkahelyén vonták tőle az egészségbiztosítási járulékot, de az új munkahely szerint a rendszeres szociális járadék az Szja-tv. 3. § 23/l. pontja szerint nyugdíj, és a nyugdíjban részesülő dolgozótól nem kell pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vonni.
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz a Tbj-tv. 4. § f) pontjában – és nem azSzja-tv. szabályai között – található meg, mely szerint saját jogú nyugdíjasnakazt a személyt kell tekinteni, aki a Tny-tv., illetve nemzetközi egyezményalkalmazásával a 14. § (3) bekezdés a) pontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.
1
2