Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapjának kiszámítására az Eb-tv. 48. §-ában foglaltak adnak eligazítást. Az irányadó időszak a 2016. január 1-jétől 2017. május 31-ig terjedő időtartam, amelyen belül a kismamának csak 2017. május 24-től 31-ig van jövedelme, ami nincs 30 napi jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2013. október 1-jén kezdődött, a besorolási bére havi 200 000 forint, és a szülés várható ideje 2014. február 1.? A munkavállaló 2013. január 1-jétől szeptember 30-ig kis­adózó egyéni vállalkozó volt, előtte pedig főállású egyéni vállalkozóként a minimálbér után teljesítette járulékfizetési kötelezettségét. Figyelembe fogják venni az egyéni vállalkozás időszakát is az ellátási alapok kiszámításánál, vagy csak a 2013. október 1-jétől 2013. december 31-ig elért jövedelem kerül beszámításra? Változik az ellátások naptári napi összegének kiszámítása, ha a kismamát az orvos december 1-jétől veszélyeztetett terhesként, vagy csak egyszerűen "8"-as kóddal keresőképtelen állományba veszi?
Részlet a válaszából: […] 2013. július 15-étől változtak a pénzbeli ellátások naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó szabályok. Főszabály, hogy csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló, azaz az utolsó biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] 2013-ban több változás is történt a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra vonatkozóan, amelyek részben július 6-ától, részben július 15-étől hatályosak.Július 15-étől főszabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Ellátás alapjának meghatározása

Kérdés: Helyesen jár-e el az egészségbiztosítási pénztár az Eb-tv. 48. § (5) bekezdésének alkalmazása során abban az esetben, ha azok részére, akik passzív jogon kapták az ellátást, nem az előző ellátás alapját, hanem a minimálbért veszik alapul akkor, ha az irányadó időszakban azért nem rendelkeztek 180 naptári napi keresettel, mert táppénzben, TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesültek?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítási pénztár helyesen jár el, ugyanisösszefüggésében kell nézni az Eb-tv. 48. §-ában foglaltakat. A táppénz összegének megállapítását befolyásolja az irányadóidőszak, s ezen belül a számítási időszak jövedelmének meghatározása. Azirányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] Abból az alaptételből kell kiindulni, hogy annak abiztosítottnak, aki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonybankötelezett egészségbiztosítási járulék fizetésére, a táppénz, aterhességi-gyermekágyi segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre létesülhet. Főszabály,hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételkénthelyettesítés céljából, vagy meghatározott munka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.