Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Ügyvezető rokkantsági ellátása

Kérdés: Elegendő, ha egy-egy, különböző napra fizetés nélküli szabadságot kér az igénylés érdekében egy kft. 2 tulajdonos-ügyvezetője, akik mindketten jogosulttá váltak rokkantsági ellátásra? Az ügyvezetők munkaviszonyban látják el a tevékenységüket, a fizetés nélküli szabadság bejelentésre kerül a 'T1041-es nyomtatványon, és ezáltal szünetel a biztosítás.
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásra való jogosultság egyik feltétele, hogy az igénylő a kérelem benyújtásakor keresőtevékenységet nem végezhet.A 2011. évi CXCI. tv. szerint keresőtevékenységnek az Flt. szerinti keresőtevékenység minősül.Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

GYES-ben részesülő ügyvezető szülése

Kérdés: Terheli valamilyen járulékfizetési kötelezettség egy kft. új ügyvezetőjét, aki 2020. október 1-jétől ingyenes megbízás keretében látja el a teendőit, és egyébként GYES-ben részesül? Az új ügyvezető a megbízása előtt heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyban dolgozott a társaságnál. Maradhat ügyvezető az érintett személy, ha majd CSED-ben részesül, tekintettel arra, hogy második gyermekének születése 2021. januárban várható?
Részlet a válaszából: […] A probléma megoldása tekintetében meghatározó szempont, hogy az említett ügyvezető tulajdonos tagja-e a cégnek, avagy sem.Ha nem tag, akkor az ügyvezetésre létesített megbízási jogviszonyát az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja)] kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Nyugdíj újraszámítása

Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti munkavégzés alapján sajnos nem kérhető a nyugdíj újraszámítása. Vagyis az öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel elért keresetek, jövedelmek a nyugellátást sem a szolgálati idő, sem a nyugdíj összege szempontjából nem befolyásolják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...járulékot. Ez utóbbi egyben azt jelenti, hogy az előzőekben említett kereseti korlátba számítandó jövedelme máris elérte a felső határt. Amennyiben tehát bármilyen csekély összegű munkabérben is részesül, a harmadik hónapot követően elveszíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió négy legfontosabb alapelve az ún. négy szabadságelv. Ezek az elvek az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát, illetve a személyek szabad mozgását deklarálják. A ? személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy minden EU-állampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján

Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Hazánknak Albániával hatályos szociális biztonságról szóló egyezménye van. A 2015. évi XVIII. törvénnyel kihirdetett egyezmény 8. cikkének (2) bekezdése értelmében az a személy, aki az egyik Szerződő Fél felségterületén munkavállalóként, a másik Szerződő Fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
1
2
3
7