Szociális szövetkezet ügyvezetője

Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 6. §-ának (2) bekezdése értelmében a szociális szövetkezet vezető tisztségviselője munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzőnek minősül. Ez a hatályos jogszabályok alapján azt jelenti, hogy a szociális szövetkezetnek csak akkor keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Kft. ügyvezetőjének közterhei

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés összetettsége nagyon jól megmutatja, hogy az ügyvezetők biztosítási és járulékfizetési kötelezettségének elbírálása milyen nehéz feladat elé állítja az érintetteket. Nézzük a részleteket!A Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Beltag javára kötött biztosítás

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől minden más személy, például munkáltató, kifizető által a magánszemély javára kötött és e más személy által fizetett díjú biztosításának díja a magánszemély jogcím szerinti jövedelme, kivéve, ha a biztosító szolgáltatására a díjfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát 2020 októberétől egy 2020 januárjától nyugdíjas személy?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíj mellett vállalt munkavégzést rendező jogszabályok 2020. július 1-jétől jelentősen megváltoztak. A változások közül először a járulékmentességről kell beszélnünk. Függetlenül a foglalkoztatás formájától, 2020. július 1-jétől az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az új Tbj-tv. hatálybalépésével (2020. július 1-je) a Tny-tv. számos rendelkezése módosul, többek között hatályát vesztik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre vonatkozó előírások (22/A. §), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Kereseti korlát elérése

Kérdés: Kell bejelentést tennie a nyugdíjfolyósító felé egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött nőnek, ha az éves nyugdíjjárulék-köteles megbízási díja előreláthatóan a december havi összeggel (januári kifizetés) haladja meg a kereseti korlátot? Vissza kell fizetnie a december havi nyugellátást ebben az esetben? Érdemes esetleg a megbízási díj egy részének kifizetését február hónapra halasztani?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 97. §-ának (5) bekezdése valóban úgy rendelkezik, hogy a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] Vegyük sorra a kérdéseket. A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Nyugdíj utólagos korrigálása

Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
Részlet a válaszából: […] 2004. és 2006. augusztus 31-e közötti időtartamban a foglalkoztatónak csak az általa foglalkoztatott biztosított után, és a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett, elszámolt, járulékalapot képező jövedelem alapján kellett társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzési pótlék mértéke és annak számítási módja szempontjából irányadóak.A Tbj-tv. 52/A. § (1) bekezdése alapján ha az Art. szerinti munkáltató, kifizető (a továbbiakban: munkáltató, kifizető) a természetes személynek teljesített kifizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.
1
2
3
6