Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény tulajdonképpen az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény kiterjesztése, hiszen a járulékkedvezményre az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló

Kérdés: Milyen bejelentési és járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a tanulószerződéssel foglalkoztatott szakképző iskolai tanuló után?
Részlet a válaszából: […] A Szakhoz-tv. 5. §-a szerint a szakképzési hozzájárulás teljesíthető – többek között – a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés – ideértve a szorgalmi idő befejezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] A családi kedvezmény az Szja-tv. 29/A. §-a alapján illeti meg a kedvezményezett eltartott után a családi pótlékra jogosult magánszemélyt. A házastársak a saját háztartásban nevelt gyermekeik esetében, mivel mindketten jogosultak a családi kedvezményre, azt közösen vehetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása

Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
Részlet a válaszából: […]  A Ptk. 474. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján amegbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A 478. § (1) bekezdése szerint amegbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetve a felekközötti viszonyból arra lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
Részlet a válaszából: […]  A kft. felügyelőbizottságának választott tisztségviselőjebiztosítási kötelezettség alá tartozik, amennyiben a járulékalapot képezőjövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér harmincszázalékát (27 900 forintot), illetve naptári napokra annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 19.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...járó jogviszonnyal összefüggőbejelentési, járulékfizetési, szociálishozzájárulásiadó-fizetési és -bevallásikötelezettséget az Art. 8. és 9. §-aiban meghatározott fióktelep, illetvepénzügyi képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
Részlet a válaszából: […]  Igen, helyes a véleménye, de nemcsak a táppénz esetérevonatkozik, hanem mindazon esetekre (terhességi-gyermekágyi segély, balesetitáppénz), melyekre a dolgozó a kompenzációt megkapja. A gyermekgondozási díjigénybevételéhez fizetés nélküli szabadságot kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 7.

Adószámos magánszemély megbízási díja

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy szakfordító, tolmács szakon tanuló, számlaképes magánszemély, aki az elvégzett munkákról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki?
Részlet a válaszából: […]  A nem egyéni vállalkozóként számlaadásra kötelezettmagánszemély – az ún. adószámos magánszemély – által számlázott bevételből azSzja-tv. 46. § (4) bekezdése szerint a kifizetőnek nem kell adóelőlegetlevonnia. Azonban ha nyilatkozatot ad arról, hogy kéri az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
Részlet a válaszából: […]  Az említett személy biztosítási kötelezettségét az általános– tehát jelen esetben a Tbj-tv. 5. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározottmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó – szabályok szerint kellelbírálni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A munkaadóiés a munkavállalói járulék mértéke és alapja Év Munkaadói járulék Munkavállalói járulék 1999. 3 százalék 1,5 százalék 2000. 3 százalék 1,5 százalék 2001. 3 százalék 1,5 százalék 2002. ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.