Németországban biztosított személy magyarországi jövedelme

Kérdés: Hol és milyen formában fizetheti meg a közterheit egy magyarországi kft. ügyvezetőjeként felvett jövedelem után a cég tagja, aki az eddigi megbízási jogviszonya alapján fennállt társadalombiztosítási jogviszonyát a T1041-es nyomtatványon megszüntette, és tajszámának törléséről is nyilatkozott, mert Németországba költözött, ahol munkaviszonyt létesített, és ez alapján biztosított lett? Ügyvezetőként Magyarországon továbbra is jövedelmet kíván fölvenni a kft.-ből, hiszen távolról adminisztratív tevékenységet lát el a cégben, és szeretné, ha ez a jövedelem is ellátási alap lenne a számára.
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatban egyértelműen kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó személyekre, azaz az uniós állampolgárokra csak egy tagállam jogszabályai alkalmazhatók. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak az egyik tagállamban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jog-viszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója

Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
Részlet a válaszából: […] ...hiányában a járulékalapként meghatározott összeget kell a szociális hozzájárulási adó (szocho) alapjaként is figyelembe venni.Az Art. 9. §-ában felsorolt adókötelezettségeket vizsgálva, ha a munkajövedelem külföldön adóztatható, akkor az önellenőrzést (így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyetemi hallgató megbízási jogviszonya

Kérdés: Kell valamilyen bevallási vagy fizetési kötelezettségeket teljesítenie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha a nyár tartama alatt, három hónapra egy egyetemi hallgatót alkalmaz megbízási jogviszonyban, havi 190 000 forint megbízási díjért? A megbízott 25 év alatti nappali tagozatos hallgató.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből ítélve a foglalkoztatásra nem diákszövetkezeten keresztül kerül sor. Ebből következően a nappali tagozatos egyetemi hallgató biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell megállapítani és teljesíteni. A Tbj-tv. 6....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Munkavállaló korábbi jogviszonyai

Kérdés: Melyik dokumentumot kell hivatalosan elfogadnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozó által leadott tb-kiskönyvben szereplő adatok és a munkavállaló által utólag leadott "Kivonat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatairól" elnevezésű kivonat adatai között eltérés van az egyik korábbi munkáltatóra vonatkozóan? A korábbi munkáltató által kiállított egyéb igazolások már nincsenek meg, így az adatok ezekből nem ellenőrizhetőek. A munkavállaló azért kérte meg a kivonatot, mert úgy vélte, hogy a kiskönyvben szereplő adatok nem helyesek. Az adatokra a munkavállaló besorolásához van szükség.
Részlet a válaszából: […] Alapesetben a munkáltató a dolgozó által átadott, az előző munkáltatóktól kapott igazolásokból és kimutatásokból – többek között – az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról", azaz a tb-kiskönyv alapján szerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Külföldi távmunka

Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személy – mivel a munkavégzés Magyarországon történik -, álláspontunk szerint, a magyar jog hatálya alá tartozik, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 87. §-ának előírásait kell alkalmazni. A törvény értelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Ellátások két munkaviszony esetén

Kérdés: Jogosult mindkét munkaviszonyára tekintettel CSED-re az édesanya, aki 5. gyermekét szülte 2020. február 17-én, "A" munkáltatójánál 2010 óta áll munkaviszonyban, 2018. január 16-ig GYED-ben, 2019. január 16-ig GYES-ben, 2020. február 16-ig GYET-ben részesült, mellette 2019. július 1-jétől újra munkába állt heti 20 órában, "B" munkahelyén pedig 2019. július 1-jétől heti 10 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt az anyának az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira való jogosultságát vizsgálnánk, meg kell nézni a biztosítási kötelezettségét. A megadott információk szerint az anyának egyidejűleg fennálló két biztosítási jogviszonya van. A biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Ügyvezető külföldi munkavállalása

Kérdés: Figyelembe vehető a Svájcban létesített napi 8 órás munkaviszony a biztosítási kötelezettség megállapítása során egy kft. ügyvezetőjénél, aki a cégében megbízási jogviszonyban, "0" forintos díjazás ellenében látja el a tevékenységét, amely után korábban nem fizetett semmilyen közterhet, mert Magyarországon rendelkezett heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal? Meg kell fizetnie a minimális járulékokat az ügyvezetői tevékenység után?
Részlet a válaszából: […] A 883/2004/EK rendelet szabályozása – amelynek hatálya az EGT-tagállamokon kívül Svájcra is kiterjed?- alapján a több tagállamban tevékenységet folytató személy kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Az általános szabályok szerint a rendelet hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
1
2
3
4