Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Munkabérletiltás elszámolása magánszemélyek különadójának megszüntetése miatt

Kérdés: Befolyásolja a munkabérletiltás elszámolását a különadó visszamenőleges megszüntetése annak a magánszemélynek az esetében, akinek a közszolgálati jogviszonya 2018-ban szűnt meg, és a megszűnéssel összefüggésben kifizetett juttatásainak egy része után meg kellett fizetnie a 75 százalékos mértékű különadót?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés rendkívül szigorú jogszabályt alkotott, amikor elfogadta a 2010. évi XC. tv.-t, mely – többek között – a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezett.Döntésével a jogalkotó a jogviszony megszüntetésével összefüggésben kifizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Jogalap nélküli GYED visszakövetelése

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy munkavállalónak munkabértartozása keletkezett, de a visszafizetésre vonatkozó munkáltatói felhívásnak ellentmondott, ezért az ügy perré alakult. Visszakövetelheti a munkabértartozásból eredő többletfolyósítás miatti túlfolyósítás összegét a munkáltatónál működő kifizetőhely, ha a magasabb összegű munkabér figyelembevételével gyermekgondozási díjat állapított meg, és folyósított a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdés azt a speciális helyzetet szemlélteti, amikor a korábban a munkáltatói oldalon vétett hiba korrekciója, jogszerűen ugyan, de megoldásában a munkavállalóra nézve okoz hátrányt.A munkáltató teljes odafigyelése mellett is előfordul, hogy a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Különadó

Kérdés: Valóban 75 százalékos mértékű különadó-fizetési kötelezettséggel kell számolnia annak a személynek, aki húsz évet töltött el a közigazgatásban, és most megszűnik a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] Az Országgyűlés kevés olyan szigorú jogszabályt alkotott, mint amely a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójáról rendelkezik, és a 2010. évi XC. tv.-ben található meg.A jogalkotó nem titkolt szándékkal a jogviszony megszüntetésével összefüggésben kifizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Kisadózó egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 11. pontja értelmében kisadózónak a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély minősül. A Kata-tv. 8. §-a (9) bekezdésének a) pontja pedig úgy rendelkezik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] A Szoc-tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja. A Szoc-tv. 4. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerüléséről szóló, az 53/1980. MT rendelettel kihirdetett magyar-olasz egyezmény (Adóegyezmény) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az olasz illetőségű munkavállaló jövedelme Olaszországban adóztatható, kivéve ha a munkát Magyarországon végzi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Külföldön élő igénylő családi pótléka

Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön dolgozó és élő szülő most vette észre, hogy a gyermeke után folyamatosan kapja a családi pótlékot a folyószámlájára? Az elmúlt időszakban sem iskolalátogatási, sem egyéb igazolást nem kértek tőle. Felelőssé tehető-e az igénylő a hibáért, vagy nem is történt hiba?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a válasz a lényeggel, amely a kérdéshalmaz végéntalálható. Történt-e hiba a folyósítás, illetve a folyósított ellátás felvételesorán? Az ügy teljes ismerete nélkül, minden kétséget kizáróan ezt nem lehetmegmondani, de nagy a valószínűsége annak, hogy vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Őstermelő ellátásai

Kérdés: Meg kell-e szüntetnie a nem főállású őstermelőnek az őstermelői tevékenységét abban az esetben, ha TGYÁS-ban, illetve GYED-ben részesül? Jól értelmezi-e, hogy az őstermelői tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek abban az esetben, ha 4 millió forintot meg nem haladó bevétel esetén nyilatkozik arról, hogy nem volt mezőgazdasági őstermelésből jövedelme, illetve rendelkezik a bevétel 20 százalékának megfelelő összegű tevékenységével kapcsolatban felmerült költségszámlával?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az Eb-tv. 41. § (1) bekezdése értelmében nem járterhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonybandíjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járódíjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Munkavégzés TGYÁS és GYED mellett

Kérdés: Besegíthet-e hetente pár órában díjazás nélkül a férje családjának a tulajdonában lévő gyógyszertárban az a gyógyszerész, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és igénybe szeretné venni a GYED-et is? A kismama akkor dolgozna, amikor a férje már otthon van, és tud vigyázni a gyermekre.
Részlet a válaszából: […] A helyes válasz érdekében elsődlegesen az Eb-tv. idevágóelőírásait kell megvizsgálni. A törvény 41. § (1) bekezdésének b) pontja szószerint a következőképpen rendelkezik: "Nem jár terhességi-gyermekágyi segély abiztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban díjazás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.
1
2
3