Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja minden további nélkül alapíthat kft.-t, még akkor is, ha az új cégben ő lesz az egyedüli tulajdonos, erre vonatkozóan sem a Ptk., sem egyéb jogszabályok nem tartalmaznak kizáró szabályokat.A Ptk. 3:90. §-a kizárólag arról rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől a 430/2016. Korm. rendelet alapján a minimálbér összege havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (hetibér alkalmazása esetén 29?310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint). Ettől eltérően a legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Alkalmi foglalkoztatás időtartamának meghatározása

Kérdés:

Hogyan kell meghatározni a foglalkoztatás napjainak a számát alkalmi foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama két naptári napot érint, például a foglalkoztatás kezdő időpontja március 1-je 20 óra, a foglalkoztatás vége március 2-a 2 óra?

Részlet a válaszából: […] Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit az Efo-tv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni [Efo-tv. 4. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Mi alapján dönthető el, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum jár egy adott munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A 347/2014. Korm. rendelet tartalmazza a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (havibér: 105 000 forint, hetibér: 24 160 forint, napibér 4830 forint, órabér: 604 forint). Ettől eltérően a legalább középfokú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Cégvezető részmunkaidős munkaviszonya

Kérdés: Köthet-e heti 20 órás részmunkaidős munkaszerződést a cégvezetésre egy kft. tulajdonosa? Ha nem, melyik jogszabály tiltja ezt az eljárást? Csak az ügyvezetést nem végezheti részmunkaidőben, vagy tulajdonosi mivolta miatt semmilyen munkaviszonyon alapuló tevékenysége nem lehet részmunkaidős? Mi a helyzet akkor, ha két kft.-ben tag, mindkettőben cégvezető munkaszerződéssel? Dolgozhat-e mind a két helyen részmunkaidőben úgy, hogy az összeszámítás szabályai alapján meglesz a heti 36 órája? Hogyan kell őt helyesen bejelenteni a T1041 nyomtatványon, ha nemcsak ügyvezetői, hanem például mérnöki tevékenységet folytat? Mi lesz a járulékfizetés alapja?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdéssel kapcsolatosan azt kell válaszolnunk, hogyegyetlen jogszabály sem tiltja a tulajdonos tag ügyvezetésre létesítettmunkaviszonya esetén a részmunkaidő kikötését. A második kérdésre a válasz az,hogy nincs semmilyen jogi akadálya annak sem, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 27.

Teljesítménybéres dolgozók bérminimuma

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 316/2005. Korm. rendelet rendelkezéseit 50 év feletti teljesítménybéres dolgozók esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 17. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhözszükséges iskolai végzettség, szakképesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi CLIV. tv. 3. §-a módosította az Mt. 17. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezést. A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.