Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett átalányadózó egyéni vállalkozó az első 3 negyedévben – feltéve, hogy nem volt olyan időszak (pl. táppénz), melynek tartama alatt mentesült a minimumkötelezettség alól – 9×296.400 forint = 2.667.600 forint alapulvételével teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

Számlakiállítás táppénz alatt

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
Részlet a válaszából: […] A biztosított és többes jogviszonyban nem álló átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapja az áta-lányban megállapított jövedelem, de legalább a mini-málbér vagy a garantált bérminimum [Tbj-tv. 40. § (1) bekezdés b) pontja], míg a szociális hozzájárulási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] 2020. szeptember 1-jétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Szüléshez kapcsolódó ellátások változásai

Kérdés: Hogyan változott a szüléshez kapcsolódó ellátásokról szóló jogszabály 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2014. január 1-jén az Eb-tv. módosításával több jelentős változás is életbe lépett a szüléshez kapcsolódó ellátások terén. Az összefoglaló néven "GYED-Extra"-ként emlegetett szabályozás tulajdonképpen öt fontos rendelkezést tartalmaz.Az első változás, hogy míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.