Végrehajtás ruházati költségtérítésből

Kérdés: Végrehajtás alá vonható a ruházati költségtérítés?
Részlet a válaszából: […] A kérdése abból a szempontból igényel minimális pontosítást, hogy a munkabérletiltással érintett munkavállaló részére kifizetett ruházati költségtérítésből a munkáltató már direkt módon érvényesített letiltást, vagy az egyéb szabályozó eszközök szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Utazási bérlet juttatása

Kérdés: Milyen feltételekkel adható adómentesen a BKV-bérlet egy takarítónőnek, aki egy cég két üzletét takarítja Budapest területén, és kizárólag az üzletek közötti utazáshoz van szüksége a bérletre, másra nem használja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához az Szja-tv. két, egymásnak látszólag ellentmondó szabályát kell ütköztetni. Az egyik az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének f) pontja. E szerint béren kívüli juttatásnak minősül a helyi bérlet juttatása. A juttató kötelezett a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Munkavégzéshez biztosított utazási jegy

Kérdés: Kell-e személyi jövedelemadót fizetni abban az esetben, ha a munkáltató/kifizető által vásárolt BKV-jegytömböt a dolgozók kizárólag a munkavégzéssel összefüggésben használják? A jegyeket egy kijelölt munkavállaló őrzi a páncélszekrényben, és a felhasználásról nyilvántartást is vezetnek.
Részlet a válaszából: […] A munkavégzéshez biztosított utazási jegyek adózásárakülönös szabályt nem találunk az Szja-tv.-ben, ezért az általános szabályokszerint kell az adókötelezettséget megítélni.Az Szja-tv. 4.§-ának (2) bekezdése szerint: "Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] 2009-től vannak olyan változások, amelyek miatt a cafeteria-szabályzatmódosítása szükséges. Az egyik legfontosabb változás, hogy 2009. január 1-jével amunkáltató által nyújtott béren kívüli juttatásokat korlátozó 400 ezer forintoskeret megszűnik [Mód2009-tv. 238. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletében található adómentestermészetbeni juttatások – étkezés, üdülés, számítógép, internet, csekélyértékű ajándék stb. – adómentessége szempontjából közömbös, hogy a juttatásbanminden dolgozó, vagy csak a dolgozók egy csoportja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.

Természetbeni juttatás és cafeteria

Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kimondja, hogy munkáért munkabér jár. Ezért amunkáltatónak a munkavállaló részére az elvégzett munka ellenértékekéntelsősorban bért kell adnia, a természetbeni juttatás akár adómentes, akáradóköteles, csak kiegészítő jellegű lehet.Adózási szempontból a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria-rendszer lényege, hogy a dolgozó a cég általéves szinten előre meghatározott összeghatárig dönthet arról év elején, hogy évközben milyen juttatásokat akar igénybe venni. A cafeteria előnye a dolgozó számára, hogy előre látja,milyen mértékű juttatást kap, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a rendelkezik a béren kívül adómentesenadható juttatások maximális mértékéről. Az e passzus alá vont, egyébkéntadómentes juttatások adóköteles természetbeni juttatásnak minősülnek, ha éves,összesített mértékük meghaladja a 400 ezer forintot. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Bedolgozói jogviszony

Kérdés: Munkaviszonynak számít-e a bedolgozói jogviszony? Milyen járulék és eho-fizetési kötelezettség keletkezik a bedolgozók részére fizetett teljesítménybér után abban az esetben, ha a kifizetett összeg nem éri el a minimálbért? A dolgozók költségtérítést is kapnak.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. hatálya nem terjed ki a bedolgozói jogviszonyra – bár rendelkezéseit figyelembe kell venni a díjazás kifizetésére és az abból való levonásra, a munkavállaló kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kártérítésre, a felek munkaügyi jogvitájára, a szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria eredetileg önkiszolgáló éttermet jelent, illetve ennek megfelelőire használják. A humánerőforrás-szakemberek ezt a szót a dolgozók számára választható béren felüli juttatásokra alkalmazzák. Ma lényegében a nagy cégek élnek vele, de kisebb cégeknél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
2