Munkavállalói érdekképviseleti szervezet által adott juttatás adómentessége

Kérdés: Milyen feltételekkel adhatja adómentesen és kifizetői terhek nélkül a nem pénzben adott juttatást, illetve a pénzben adott támogatást a magánszemélynek egy munkavállalói érdekképviseleti szervezet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3.3 pontja értelmében a közcélú juttatások körében adómentesnek minősül – többek között – a munkavállalói érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (ide nem értve az Szja-tv. szerint béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Egyházközség kifizetései

Kérdés: Fizethet-e havi rendszerességgel adómentes szociális segélyt egy filiaként működő katolikus egyházközség egyik hívének, akinek a rászorultságát az illetékes önkormányzat igazolta, de a lakóhelye nem az egyházközségben, hanem az anyaegyház székhelyén van? Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja az egyházközség a szentmisén részt vevő kántori teendőket ellátó személyeket, akik rendelkeznek egyéb jogvi­szonnyal, és alkalmanként kapják meg a járandóságukat? Kifizethető-e adómentesen a részükre járó jövedelem?
Részlet a válaszából: […]  Az első kérdés eldöntéséhez nézzük meg közelebbről azSzja-tv. vonatkozó szabályait. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontjaszerint adómentes az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtottszociális segély. Az Szja-tv. 3. §-ának 39. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 10.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] A könnyebb érthetőség kedvéért címszavakba szedtük aszemélyi jövedelemadózást érintő lényeges és kevésbé lényeges változásokat.AdótáblaA személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változás, hogyaz adótábla kétkulcsossá válik. A 26 százalékos (eddig középső)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] A szociális biztonság erősítésének gondolata és az öngodoskodás igénye teremtette meg az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.