Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Személyi kedvezmény érvényesítése

Kérdés: Valóban jogosult adókedvezményre 2019. január 1-jétől egy endometriózisban szenvedő munkavállaló? Amennyiben igen, akkor már a 2019. május 20-ig benyújtandó 2018. évre szóló személyijövedelemadó-bevallásban is érvényesíthető a kedvezmény abban az esetben, ha a dolgozó orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy a betegsége már évek óta fennáll?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 40. §-a (1) bekezdésének értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdőnapjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét valóban méltányolja az Szja-tv., ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt adókedvezmény érvényesítésére, a magasabb bérbesorolásra való jogosultság azonban valószínűleg egy téves információ, amely helytelenül található meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Ekho szerinti adózás választása

Kérdés: El kell fogadnia a kifizetőnek a megbízási jogviszonyban alkalmazott személy ekho szerinti adózás választására vonatkozó nyilatkozatát abban az esetben, ha kételyei vannak a dolgozó általános szabályok szerint adózott jövedelmének összegét illetően? Amennyiben utólag kiderül, hogy az ekho választása jogszerűtlen volt, büntethető-e emiatt valamilyen formában a cég?
Részlet a válaszából: […] ...ha az "ekhózott" éves jövedelme már elérte az erre vonatkozó [ugyanezen paragrafus (4) bekezdésében meghatározott] éves összeghatárt. Értelemszerűen ezt a kifizető csak a saját kifizetései vonatkozásában tudja figyelemmel kísérni, nincs módja számba venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Családi járulékkedvezmény

Kérdés: Mi az a családi járulékkedvezmény, és hogyan vehető igénybe?
Részlet a válaszából: […] A családi járulékkedvezmény tulajdonképpen az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény kiterjesztése, hiszen a járulékkedvezményre az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 28.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Éppen ezért a szabad foglalkozásnak tekinthető magyarországi munkavégzéséből származó jövedelem Indiában válik adókötelessé. Az Art. 4. számú melléklete a külföldi személyek egyes jövedelmeire nézve tartalmaz sajátos szabályokat. A hivatkozott melléklet 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adó­számot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelem­adót az érintett munkavállalók után? A magyar­országi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munka­viszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallásikötelezettséget az Art. 8. és 9. §-aiban meghatározott képviselő útján, ennekhiá­nyában közvetlenül saját magának kell teljesítenie. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló valótlan nyilatkozata

Kérdés: Van-e valamilyen kötelezettsége a foglalkoztatónak abban az esetben, ha egy 2010 júliusában megbízási jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló nyilatkozatáról kiderül, hogy nem felelt meg a valóságnak? A megbízott úgy nyilatkozott, hogy a főállásában szerzett jövedelme alapján már elérte a nyugdíjjárulék felső határát. Hogyan kaphatja vissza a munkavállalótól a megfizetendő nyugdíjjárulékot a cég?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónakmódjában áll nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy jövedelméből a továbbiakbannyugdíjjárulékot vonni nem kell. Ugyanígy az Art. 30. § (1) bekezdéseértelmében magánszemély a munkáltatónál, kifizetőnél a kifizetést megelőzőennyilatkozhat – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) ajárulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a Magyar Köztársaságköltségvetéséről szóló törvényben az egy naptári napra meghatározott összegnaptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2