Munkabérelőleg

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.
Részlet a válaszából: […] A munkabérelőleg gyakorlatilag a munkáltató által a munkavállalónak nyújtott kamatmentes kölcsön, melynek fedezete elsősorban a később esedékes munkabér. A munkavállalónak nyújtott kölcsönt a munkáltató a magánszeméllyel szemben fennálló követelésként tartja nyilván,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Munkaidő csökkentésének hatása ekhós jövedelemre

Kérdés: Befolyásolja egy másik foglalkoztatónál fennálló megbízási szerződés díjának ekho szerinti adózását, ha egy munkavállaló heti 40 órás munkaviszonya heti 20 órára csökken? Hogyan hat a megbízási jogviszony a munkaviszonyra? Hatással van valamilyen módon a közteherfizetésre az ekhós jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaidejének csökkenése esetleg hatással lehet a másik foglalkoztatónál megvalósuló foglalkoztatásra, illetve a közterhek fizetésére, de nem zárja ki az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását.Az Ekho-tv. 3. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Török állampolgárok személyi jövedelemadója

Kérdés:

Terheli Magyarországon személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség egy török anyacég magyarországi fióktelepén kiküldetésben dolgozó török állampolgárságú alkalmazottak jövedelmét? A munkavállalók után a társadalombiztosítási járulékot a török anyacég fizeti meg.

Részlet a válaszából: […] A Magyarországon munkát kiküldetésben végző magánszemélyek adókötelezettségét az 1996. évi CI. tv. 15. cikke szerint kell meghatározni. Főszabály szerint a Magyarországon végzett munka Magyarországon adóköteles. Ettől eltérően nem Magyarországon, hanem Törökországban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Külföldről származó jövedelem szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót egy svéd cégtől marketingtevékenységért, magánszemélyként kapott jutalék után, és ha igen, akkor mi lesz az adó alapja? A jutalék után a magánszemély Magyarországon fizeti meg az szja-t.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazásából az derül ki, hogy az érintett magánszemély adóügyi illetékességét már megállapították, és ez Magyarországon van, hiszen a személyijövedelemadó-fizetés itt történik.Az adókötelezettséget – így a szociális hozzájárulási adót is – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Duális képzésben részt vevő hallgatók juttatásai

Kérdés: Milyen módon adható helyi, illetve távolsági bérlet a duális képzésben részt vevő hallgatók részére? Milyen adó és járulék terheli a munkaadót és a hallgatót ezen juttatás alapján? Milyen feltételekkel fizethető szabadságmegváltás a hallgatónak?
Részlet a válaszából: […] A felsőfokú képzésben a hallgató a duális képzés ideje alatt a képzési program keretében vagy a képzés részeként hallgatói munkaszerződés alapján végez munkát. A hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve attól a hallgató javára lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Munkavállaló kölcsöntartozásának átvállalása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.
Részlet a válaszából: […] A magánszemély által bármilyen jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül, ideértve az elengedett, átvállalt tartozást, a magánszemély helyett teljesített kiadást, be-fizetést [Szja-tv. 4. § (2) bekezdés]. Ha a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió négy legfontosabb alapelve az ún. négy szabadságelv. Ezek az elvek az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát, illetve a személyek szabad mozgását deklarálják. A ? személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy minden EU-állampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Munkaruha

Kérdés: Adómentes juttatásnak tekinthető a munkáltatónál ügyfélszolgálati munkakörben dolgozó munkavállalók részére juttatott ruházat abban az esetben, ha azt minden munkatárs részére egységesen a munkáltató varratja? Az ügyfélszolgálaton dolgozók részére előírás a fehér ing, valamint a kék színű nadrág vagy szoknya mindennapos viselete.
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. több helyen is említi a munkaruhát mint adómentes juttatást. A 4. § (2a) bekezdése értelmében például nem keletkezik bevétel valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2019/5. Adózási kérdés részletesen bemutatja a cafeteriaelemek adózására vonatkozó szabályozást, ezért ezt az alábbiakban szó szerint idézzük:"Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról [az Szja tv. 71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.
1
2
3