Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja

Kérdés:

Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?

Részlet a válaszából: […] Természetesen az elért kereset nagysága és a szolgálati idő mennyisége befolyásolja az öregségi nyugdíj összegét, de a teljes munkaidőtől eltérő, csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás nem feltétlenül jelent hátrányt. Nézzük meg jobban, hogyan számolják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Munkaviszonyban álló munkavállaló részére fizetett megbízási díj

Kérdés: Össze kell-e számítani a munkaviszony alapján kifizetett munkabérrel a munkavállaló részére telefonügyeletért fizetett folyamatos, havi 20 000 forint összegű megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...a 20 000forintos megbízási díj alapulvételével kell elbírálni, amely összegnyilvánvalóan nem éri el a biztosításra előírt összeghatárt. Ez azt jelenti,hogy a 20 000 forintból az adóelőleg-alapot képező jövedelemnek minősülő részután társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk jogértelmezése helyes. A 2009. évi XXXV. törvényátmeneti rendelkezései szerint a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekremég a korábbi rendelkezések vonatkoznak. Ebből adódóan azon járulékalapotképező jövedelem után, ami július 10-éig kifizetésre kerül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] A korengedményes nyugdíjasra ugyanazok a feltételekvonatkoznak, mint az előrehozott öregségi nyugellátásban részesülő személyre. ATny-tv. 83/B. §-ában foglaltak értelmében tehát amennyiben a Tbj-tv. 5. §-aszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Középiskolai tanuló nyári munkavállalása

Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
Részlet a válaszából: […] A legalább 15. életévét betöltött diákkal az iskolai szünetidőtartama alatt kötendő szerződés típusát, a vele létesítendő jogviszonyfajtáját az általa elvégzendő feladatok jellege határozza meg. Munkaviszonylétesíthető vele bármilyen munkára, míg megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] A közteher-viselési kötelezettséget a diákok esetében is elsősorbana munkavégzésre irányuló jogviszony minősítése határozza meg. A középiskolásdiákok foglalkoztatása megvalósulhat munkaviszony, megbízási jogviszony,illetve vállalkozási jellegű jogviszony keretében.Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Rendszeres megbízás

Kérdés: Köthető-e megbízási szerződés havi rendszeres szellemi munkavégzésre, 50 ezer forintos megbízási díjjal? Milyen járulékot kell fizetni, ha a megbízottnak van munkaviszonya, illetve ha nincs egyéb jövedelme a munkáltató, illetve a megbízott részéről?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya a havi rendszerességgel történő megbízásnak.Tekintve azonban, hogy a tartós megbízott helyzete nagymértékben hasonlít a munkaviszonyban álló dolgozó helyzetéhez, még fokozottabban kell ügyelni a megbízási szerződés megfogalmazásánál arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Nyugdíjas személy munkaviszonya

Kérdés: Járulékköteles-e a munkaviszony keretében heti 5 órában foglalkoztatott nyugdíjas takarítónő havi 14 300 forintos munkabére?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a munkaviszonyban álló személy biztosítási kötelezettség alá tartozik. A törvény további feltételeket nem szab a biztosítás létrejöttéhez, tehát a munkaviszony keretében munkát végző személy munkaidőre és munkabérre tekintet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozó után a foglalkoztatónak a jogviszony tartamára kell megfizetnie a havi 3450 (napi 115) forint egészségügyi hozzájárulást [Eho-tv. 6. § (3) bekezdés a) pontja, illetve 9. § (1) bekezdés].E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.