Munkavállaló kártérítési felelőssége

Kérdés:

Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?

Részlet a válaszából: […] Igen gyakran fordul elő az, hogy a munkáltatónak valamilyen okból kifolyólag követelése van a munkavállalójával szemben. Tipikusan ilyen lehet az, hogyha a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz, mert például figyelmetlenségből az átadott eszközt, például egy munkahelyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Szakszervezeti tagdíj

Kérdés: Melyek azok a foglalkoztatási jogviszonyok, amelyekben nincs lehetőség 2024. január elsejétől a munkáltatói levonás útján teljesíteni a szakszervezetitagdíj-fizetési kötelezettséget, és kik azok a munkavállalók, akik számára a lehetőség továbbra is megmarad, és a törvény hatálybalépésével is munkáltatói levonással tesznek eleget az érdekképviseletitagdíj-fizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A munkabér védelmére irányuló generális szabályozás szerint a munkabérből való levonásra jogszabály felhatalmazása vagy végrehajtható bírósági határozat alapján kerülhet sor.A munkavállalói érdekképviseleti tagdíj munkáltató által történő levonására jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

A munkáltató készfizető kezesi felelőssége a munkabérletiltás érvényesítése során

Kérdés:

Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Részlet a válaszából: […] A munkabérletiltásban alkalmazott rendszeres levonási kötelezettség érvényesítése során a munkáltató kiemelt figyelmét és kellő körültekintését nem kizárólag a munkavállalójával szemben kihelyezett, tulajdonképpen hozzá telepített kényszerintézkedés, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Gyermektartásdíj

Kérdés: Milyen módon befolyásolja a gyermektartásdíj-tartozás munkabérre vezetett végrehajtási eljárása során a különböző követelések megtérülési sorrendjét (levonási sorrendjét), a 2021. évi LXXIV. tv.?
Részlet a válaszából: […] A családpolitikai intézkedések megfogalmazott prioritása a gyermekes és gyermektelen családok közötti jövedelemkülönbség ellentételezése. Ezen belül másodlagos cél a különbségek kimutatható csökkentése az egyszülős családban és a házasságban nevelt gyermekek vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Munkaviszony megszűnése munkaidőkeret lejárta előtt

Kérdés: Visszafizettetheti-e a munkáltató a munkaidőkeretben bent maradt órákat, amennyiben a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg? Jár ilyen esetben a bónusz, ha az a felmondási idő alatt lenne esedékes?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 95. §-ának (4) bekezdése alapján az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt a munkavállaló felmondásával, a munkavállaló próbaidő alatti azonnali hatályú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Díjazás elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a munkaidőkeret összes munkaóráját az általános munkarend szerint határozza meg a napi 7 órás részmunkaidőben dolgozó portások esetében (pl. október hónapra 7 óra × 1,5 × 21 nap), tekintettel arra, hogy a munkakör készenléti jellege miatt a napi munkaidő 12, majd 24 órára lett megemelve? A dolgozók beosztás szerinti munkaideje a 2021. október 1-jétől december 31-ig tartó 3 havi munkaidőkeret tartama alatt 648 óra volt (240 óra+192+216), az általános munkarend szerinti munkaórák száma pedig 682,5 óra. Havonta kell számfejteni az állásidőre járó díjazást, vagy csak a munkaidőkeret végén? Hogyan kellene elszámolni az esetleges túlórát? Az éjszakai pótlék számítása során felfelé vagy lefelé kell kerekíteni a 228,375 osztószámot [(174 óra/8 × 7) × 1,5]?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani.A kérdés megválaszolásához viszont pontosítanunk kell két fogalmat. Meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába a bértámogatás címén kapott díjazás, illetve az egyéni fejlesztőidőre járó díjazás? Figyelembe lehet-e venni a heti 36 órát elérő foglalkoztatás megállapításánál az egyéni fejlesztési időt?
Részlet a válaszából: […] A bértámogatás igénylésének egyik meghatározó feltétele, hogy a felek csökkentett munkaidőben állapodjanak meg, ami alapján az új munkaidőnek a korábbi munkaidő legalább 25 százalékát el kell érnie, de nem haladhatja meg annak 85 százalékát. Arra az esetre, ha a munkaadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásról szóló kormányrendelet ugyan csak 2020. április 16-án lépett hatályba, a kormány azonban szinte azonnal döntött a feltételek könnyítéséről is, így 2020. április 29-től már egyszerűbben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Letiltás hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személytől

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.
Részlet a válaszából: […] A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a külön élő szülő elsősorban pénzben teljesíti.A gyermektartásdíj rendeltetése, hogy a gyermek részére biztosított legyen az az optimális életminőség, amelyben a szülők közös háztartásban élése esetében lenne része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
1
2
3
4