1952-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Érdemes-e 2011-ben nyugdíjba mennie egy 1952 októberében született személynek, aki 2011. április hónapban megszerezte a 40 év szolgálati időt? Amennyiben 2011-ben igénybe veszi a nyugdíjat, dolgozhat-e 2012-ben az ellátás mellett, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […]  Sajnos a kérdező nem árulta el a nemét. Ha nő, akkor 40 évjogosultsági idő alapján – az életkorától függetlenül – jogosultságot szerezhetteljes összegű előrehozott nyugdíjra, ami összegszerűségében kedvezőbb, mint a2011. december 31-ig megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […]  Annak, hogy valaki korengedményes nyugdíja mellett tagságiviszonyt létesítsen egy társaságban nincs akadálya, különösen azt figyelembevéve, hogy a korengedményes nyugdíjazására vonatkozó megállapodást másfoglalkoztatóval kötötte.Ami az e jogviszonnyal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Egyetemi hallgató őstermelő járulékai

Kérdés: Kell-e társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy 21 éves egyetemi hallgatónak, aki egy mezőgazdasági őstermelő családi gazdaságban végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában kell azállami adóhatóság felé nyilatkoznia, mely nyilatkozat az Art. szerintvégrehajtható okiratnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pontja értelmében biztosította kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.A társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységetfolytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

GYET-ben részesülő őstermelő biztosítása

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni, és ha igen milyen járulékalap figyelembevételével egy GYET-ben részesülő, főállású édesanya után, aki közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezik a férjével, és a betétlapot 2008-ra érvényesítették?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a GYET-benrészesülő édesanya mezőgazdasági őstermelőként biztosítottnak minősül-e. A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés i) pontja értelmében akkor nemterjed ki a mezőgazdasági őstermelőre a biztosítás, ha 1. kiskorú,2. egyéb jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónak – a nála eltöltött szolgálati idő igazolásántúl – jogszabályban meghatározott feladatai nincsenek a dolgozója nyugdíjbavonulásával kapcsolatban, azonban szakszerű segítségével megkönnyítheti azügyintézést. A munkáltató a szolgálati időt a NYENYI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Nagyszülő GYES-igénye

Kérdés: Igényelheti-e a GYES-t a nagyobbik, 1 éves gyermek után a rokkantnyugdíjas nagyszülő abban az esetben, ha az édesanya a 2005. március 25-én született második gyermek után szintén csak GYES-re jogosult, mert semmilyen jogviszonya nem volt?
Részlet a válaszából: […] Nem. A Cst. 19. §-a értelmében ugyanis a nagyszülő gyermekgondozásisegélyre a szülő jogán szerezhet jogosultságot.A nagyszülő akkor jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha agyermeka) az első életévét betöltötte, továbbáb) gondozása, nevelése a szülő háztartásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Anyasági ellátások igénylése

Kérdés: Anyasági ellátást, majd később a GYES-t milyen módon lehet igényelni, az igényeket hova kell benyújtani, és ez kizárólag a foglalkoztatott feladata-e?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási díjat és a gyermekápolási táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell bejelentenie.A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítási jogviszonyával kapcsolatos jogok és kötelezettségek tekintetében a külföldi munkáltató (foglalkoztató) képviseletére az Art. 7. §-át kell alkalmazni. A képviseletre vonatkozó meghatalmazás hiányában a külföldi munkáltató (foglalkoztató)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...– korcsoportonként egységesen – felfelé eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.