Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Külföldi ügyvezetők bejelentése

Kérdés:

Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Részlet a válaszából: […] A Ptk. szabályai alapján egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.A Tbj-tv. általános szabályai alapján a kft. ügyvezetője társas vállalkozónak minősül, ha a tevékenységét nem munkaviszony keretében végzi, kivéve, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz

Kérdés:

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) feltételeia) a kérelem benyújtásakor a betöltött 15. életév,b) 60 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapot,c) biztosítási idő,d) keresőtevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Társadalombiztosítási megállapodások

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak 2022-ben a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos megállapodáskötés díjaira?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 48. §-a alapján megállapodást köthet a nyug-ellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából az a belföldi nagykorú személy, aki nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 12.

Jubileumi jutalom I.

Kérdés: Ki kell fizetnie a munkáltatónak a 2021-es költségvetésbe be nem tervezett jubileumi jutalmat annak a dolgozójának, aki 2016-ban, a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor, 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében, 2021-ben viszont jelezte a munkáltató felé, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a 25 éves jubileumi jutalom kifizetése? A dolgozó a jubileumijutalom-jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról mutatott be igazolást 2021. február hónapban, és a felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy 2018-ban a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a jelenlegi illetmény vagy az esedékesség napján érvényes illetmény alapján? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a közalkalmazott az esedékesség évében nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott? Követelheti ebben az esetben a volt munkáltatójától a jutalom kifizetését?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. alapján a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.A jubileumi jutalom:– huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,– harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Ki kell fizetni a munkáltatónak a 2021-es költségvetésébe be nem tervezett jubileumi jutalmat az alábbi esetben? A dolgozó a 2016-os évben létesített közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltatóval, mely jelenleg is fennáll. A jogviszony létesítésekor leadott egy közalkalmazotti igazolást, mely 5 év jogosultsági időt igazolt a jubileumi jutalom tekintetében. A közalkalmazott 2021 februárjában jelezte a munkáltatónak, hogy 2018-ban számára esedékes lett volna a jubileumi jutalom kifizetése, és a jogosultság megállapításához további 20 év közalkalmazotti jogviszonyról az igazolást bemutatta. A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a 2018-as évben a dolgozó valóban jogosulttá vált a 25 éves jubileumi jutalomra. Amennyiben ki kell fizetni a jutalmat, akkor a 2018. évi vagy az esedékesség napján érvényes illetményt kell figyelembe venni? Amennyiben nem a jelenlegi munkáltatónál dolgozott a közalkalmazott a 2018-as évben, követelheti-e volt (2018-as) munkáltatójától a jubileumi jutalom kifizetését, függetlenül attól, hogy a volt munkáltatónál rendelkezésre álltak-e a jogosultság igazolását alátámasztó dokumentumok a jogviszony fennállása alatt vagy sem? Köteles a volt munkáltató kifizetni a jutalmat, amennyiben csak a jogviszony megszűnését követően, a dolgozó utólag bemutatott igazolásai alapján realizálódott a jogosultság?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. alapján a huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jubileumi jutalom jár.A jubileumi jutalom:– huszonöt év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi,– harminc év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] Amikor a munkavállaló visszatér a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, akkor az Mt. 59. §-a értelmében valóban rendezni kell a munkabérét, azaz a juttatásait az időközben bekövetkezett változásokhoz kell igazítani. Ez elsősorban azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Cukorbeteg munkavállaló kedvezménye

Kérdés:

Kérdés: Valóban jogosultak magasabb bérbesorolásra azok a munkavállalók, akik szövődményes cukorbetegként munkát végeznek? Amennyiben igen, milyen jogszabályok alapján? Milyen igazolást fogadhat el a munkáltató ebben az esetben? Egy cég munkavállalói az interneten olvastak a jogosultságról, és erre hivatkozva kérték a béremelést.

Részlet a válaszából: […] A cukorbetegséggel élők nehéz helyzetét valóban méltányolja az Szja-tv., ezért bizonyos esetekben lehetőséget nyújt adókedvezmény érvényesítésére, a magasabb bérbesorolásra való jogosultság azonban valószínűleg egy téves információ, amely helytelenül található meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.
1
2
3
6