Tartósan keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Műszakpótlék beépítése az alapbérbe

Kérdés: Megfelel a jogszabályi előírásoknak, ha a munkáltató úgy tesz eleget a kötelező minimálbérre vonatkozó követelményeknek, hogy a műszakpótlékokat beépíti az alapbérbe, és a dolgozó bére a pótlékokkal együtt éri el a mindenkori minimálbér összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 145. §-ának (1) bekezdése valóban lehetővé teszi, hogy a felek bizonyos pótlékokat is magában foglaló alapbért állapítsanak meg. Ezeket a pótlékokat tételesen felsorolja a törvény, tehát nem minden bérpótlékfajtára alkalmazható ez a rendelkezés. Ilyennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Vezető állású munkavállaló

Kérdés:

Milyen sajátosságai vannak a vezető állású munkavállaló szerződésének?

Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalók egy cég életében kiemelt jelentőséggel bírnak, az operatív, gazdasági döntések meghozatala miatt különös bizalmat élveznek. A velük kapcsolatos szabályok az Mt. 208–211. §-aiban kerültek meghatározásra.A vezetők a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Munkavállaló vétkes kötelezettségszegése

Kérdés: Milyen intézkedéseket tehet a munkáltató a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló főbb kötelezettségeit az Mt. 52. §-a sorolja fel. Ez alapján a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-a akképpen rendelkezik, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha például a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Vezető állású munkavállaló

Kérdés: Milyen speciális munkajogi szabályok vonatkoznak a vezető állású munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt szükséges meghatározni, hogy ki minősül a jogszabály alapján vezető állású munkavállalónak. E kérdésre az Mt. 208. §-a ad választ, amely kimondja, hogy vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Felmondás egészségkárosodott munkavállalónak

Kérdés: Kötelező a munkáltatónak kezdeményeznie a felmondást abban az esetben, ha a 35 éve folyamatosan az alkalmazásában álló munkavállalója egészségi állapota annyira megromlott, hogy a munkakörét már nem tudja ellátni, a munkáltató pedig más munkakört nem tud felajánlani a részére? Az 1961 májusában született dolgozó jelenleg rokkantsági ellátásban, fogyatékossági ellátásban és táppénzben is részesül, az állapota alapján 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg. A táppénzre való jogosultság 2021. június hónapban lejár. Jogosult a munkavállaló az Mt. 69. §-a szerinti 30+60 nap felmondási időre, valamint végkielégítésként az Mt. 77. §-a szerinti 6 havi távolléti díjra? Érdemes esetleg várnia a munkáltatónak a felmondással addig, ameddig a munkavállaló eléri a nyugdíjkorhatárt? A munkáltató egy szakmai előadáson úgy értesült, hogy munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló is nyugdíjasnak minősül, vagyis indoklás nélkül fel lehet mondani neki. Ha ez így van, akkor munkáltatói felmondás esetén sem jár a munkavállalónak a felmondási és felmentési idő?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj illetné meg a munkavállalót, hiszen a tényállás alapján a munkavállaló 5 éven belül elérné az öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kötelezettségeit túlteljesítve kivárná, hogy a munkavállaló elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Végkielégítés munkaidő változása esetén

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
Részlet a válaszából: […] A végkielégítés a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kötött jogintézmény. A munkavállalók végkielégítésre jogosultságát a munkaviszony megszűnésének módja és az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő határozza meg. Az Mt. alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Bértámogatás

Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
Részlet a válaszából: […] A veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásról szóló kormányrendelet ugyan csak 2020. április 16-án lépett hatályba, a kormány azonban szinte azonnal döntött a feltételek könnyítéséről is, így 2020. április 29-től már egyszerűbben és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóra vonatkozóan – a munkáltatónál betöltött speciális helyzetére, fokozott felelősségére és bizalmi helyzetére tekintettel – az Mt. számos speciális szabályt tartalmaz, ezért különös jelentősége van annak, hogy a törvény definiálja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.
1
2
3
4