Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: Vonatkozik a minimálbér hatszoros összegében meghatározott kedvezmény a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapjára, vagy csak a személyi jövedelemadó számítása során vehető figyelembe?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 47. §-ának (4a) bekezdése értelmében az átalányadózó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele alapján nem állapít meg adóelőleget addig, amíg az adóelőleg alapja az adóévben az adóév elejétől összesítve az éves minimálbér felét nem haladja meg. Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 22.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény

Kérdés: Alkalmazható a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal összefüggő szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény a munkaviszonyhoz kapcsolódó minimumjárulék-fizetés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 13. §-ának (4) bekezdése értelmében a megváltozott munkaképességű munkavállalók ese-tében a kedvezmény havi alapja a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese. Az adóalapnak természetesen része a munkavállaló tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Egyházi személy társas vállalkozása

Kérdés: Kötelezett a minimumjárulékok megfizetésére egy egyházi személynek minősülő református lelkész abban az esetben, ha társas vállalkozói tevékenységet folytat? A kérdés azért merült fel, mert egy szakcikkben megjelent, hogy az egyházi személy kisadózóként nem minősül főállásúnak.
Részlet a válaszából: […] ...kisadózó tekintetében azonban az adótörvényekből indulhatunk ki. A Kata-tv. ugyanis nem definiálja a munkaviszony fogalmát, így az Art. idevágó előírásait kell figyelembe venni. Az Art. 7. §-a 38. pontjának c) pontja szerint az Art. (és így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 10.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége több munkaviszony esetén

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak az egyéni vállalkozónak, akinek van egy heti 30 és egy heti 10 órás munkaviszonya is? Kell minimumjárulékot fizetnie, vagy a két munka­viszony együttes munkaideje alapján csak a kivét után köteles megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Kifejezetten az ilyen esetre vonatkozó járulékfizetési szabályokat találhatunk a Tbj-tv. 31. §-ában, melynek (1) bekezdése úgy szól, hogy több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a többes jogviszonyú evaalany egyéni vállalkozóra?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, és bármennyire is hihetetlen, jelenpillanatban nem adható rá egyértelmű válasz. Ennek megértéséhez először a nemevaalany, heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, egyéni vállalkozókjárulékfizetésével kell foglalkoznunk.Velük kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Többes jogviszonyú vállalkozó (eva)

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának, aki 2005. június 1-jétől munkaviszonyt létesített? Főfoglalkozású munkaviszonyában jogosult-e adójóváírásra, tekintettel arra, hogy "evás" jövedelme várhatóan jóval meg fogja haladni a jövedelemhatárt?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét nemérinti az a tény, hogy a társaság az eva hatálya alá tartozik-e vagy sem. Jelenesetben heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező biztosított társasvállalkozóról van szó, aki a személyes közreműködésére tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Járulékalap-nyilatkozat módosítása

Kérdés: Egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású vállalkozó 2004-re a minimálbérnél magasabb járulékalap után vállalta a társadalombiztosítási járulék megfizetését. Időközben egy társas vállalkozás ügyvezetője lett úgy, hogy megbízatását főállású munkaviszony keretében, egyéni vállalkozását pedig 40 órás munkaviszonya mellett látja el. Lehetővé teszi-e jogszabály a Tbj-tv. 29/A. §-a szerinti járulékalap-nyilatkozat módosítását?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. § (6) bekezdése értelmében, amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik legalább heti 36 órát elérő (akár több, egyidejűleg fennálló jogviszonyból származó) foglalkoztatással, járulékalapja az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott tényleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.