Készenléti jellegű munkakör havi juttatásának és szabadságának a számítása

Kérdés: Hogyan kell bejelenteni a heti munkaidőt a 'T1041-es nyomtatványon azoknak a portásoknak az esetében, akiknek a foglalkoztatása 24/48 munkarendben történik a következők szerint? A napi teljes munkaidő 24 óra, erről van írásos megállapodás is. A munkáltató 4 hetes munkaidőkeretet alkalmaz 240 órára, egyik héten 72 óra (3×24 óra), másik héten 48 óra (2×24 óra) a munkaidő. A bruttó havi munkabér 250 000 forint. A szabadságot munkanapban tartják nyilván. Műszakpótlék nincs, mert mindig ugyanakkor kezdenek. Havi bruttó munkabérként elegendő lenne a mindenkor érvényes havi minimálbér? 5 munkanapnak kell tekinteni a dolgozó 1 hetes szabadságát? Hány nap szabadságot kell elszámolni, ha a munkavállaló olyan napon, amikor dolgoznia kellene, szabadságon van? Hány nappal kell osztani a havi munkabért a szabadságra eső távolléti díj számításakor? Mennyi az osztószám a 15 százalékos éjszakai pótlék számítása során?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-a akképpen rendelkezik, hogy a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha például a munkavállaló készenléti jellegű munkakört...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Juttatás munkaviszony megszűnése után

Kérdés: Milyen lehetőség van a munkaviszony megszűnése után a volt alkalmazott részére megállapított prémium, bónusz kifizetésére? A dolgozó munkaviszonya közös megegyezéssel 2020. május 15-én szűnt meg, viszont egészen augusztus 15-ig még segít a volt munkáltatójának szerződések megkötésében, így az aláírt szerződések után kapja az eddigi bónuszokat.
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésével, azaz 2020. május 15-én a munkavállaló jogviszonya megszűnik a vállalkozásnál. Természetesen elképzelhető, hogy a korábbi munkavégzésére tekintettel a jogviszony megszűnése után is számfejtenek a dolgozó részére prémiumot, jutalékot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Végkielégítés

Kérdés: Hogyan kerül meghatározásra a végkielégítés összege annak a munkavállalónak az esetében, aki külföldi munkavégzése miatt egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságot igényelt és kapott a munkáltatójától, amely időszak alatt a biztosítása is szünetelt? Munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe kell venni ezt az időszakot a végkielégítés mértékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az elkötelezett, huzamosabb időn keresztül teljesített feladatellátás méltó elismeréseként az alkalmazás jellegű foglalkoztatási jogviszonyokban a foglalkoztató végkielégítés fizetésére kötelezett.Az Mt. szabályozása alapján jogviszonya megszűnésével összefüggésben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Igazolatlan távollét

Kérdés: Köteles a munkáltató munkabért fizetni a munkaszüneti napra annak az órabéres munkavállalónak, aki a munkaszüneti nappal érintett hónap egészében igazolatlanul távol van? Ebben az esetben naptári napokra vagy munkanapokra kell bejelenteni az igazolatlan távollétet a '08-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja alapján az igazolatlan távollét időtartama alatt szünetel a biztosítás, ezért a munkáltatónak az Art. 16. §-ában foglaltaknak megfelelően "a munkáltató vagy a kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Nyugdíjas munkavállaló szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a 2015. július 24-től 2015. augusztus 7-ig tartó betegszabadság idejére járó munkadíjat, és összesen hány nap beteg­szabadság számolható el annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. március 8-ig rokkantnyugdíjasként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozott, ekkor teljes jogú öregségi nyugdíjas lett, és 2015. március 10-től nyugdíjasként heti 34 órás munkaviszonyban végez munkát hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órában? A dolgozó részben órabéres, részben teljesítménybéres. Évente hány nap rendes szabadság illeti meg ugyanezt a munkavállalót a heti 34 órás munkaviszonya alapján?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett körülményekből az a következtetés vonható le, hogy az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság megállapíthatósága érdekében a munkavállaló jogviszonya megszüntetésre került, majd 2015. március 10-től kezdődő munkaviszonykezdettel újra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 27.

Túlóraszámla

Kérdés: Lehetőséget adnak a magyar jogszabályok arra, hogy egy német tulajdonban lévő társaság olyan rendszert vezessen be, amelynek keretében valamennyi dolgozó részére nyitna egy időszámlát, amelyben 40 óra túlórakeretet állapít meg, amelyen belül a munkavállaló fel-le mozoghat, csúsztathat, de mínuszba nem mehet át, a 40 óra feletti rész pedig kifizetésre kerül? A keretben felhalmozott maximum 40 óra túlóra csak abban az esetben kerül kifizetésre, ha a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] A magyar munkajogi szabályozás nem használja a túlóra fogalmát, hanem a rendkívüli munkaidőt definiálja. Az Mt. szabályai szerint rendkívüli munkaidőnek minősüla) a munkaidő-beosztástól eltérő,b) a munkaidőkereten felüli,c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Változó munkarendben dolgozó munkavállalók bejelentése

Kérdés: Milyen módon foglalkoztathatók az 55 év feletti műszerészek egy ipari tevékenységet folytató cégnél, amelyik karbantartási-műszaki munkák elvégzésére kötött szerződést egy partnerével, amely alapján a munkavállalók szükség szerint dolgoznak? A munka jellegéből adódóan egy éven belül van olyan hónap, hogy egyáltalán nem történik munkavégzés, de előfordul, hogy havi 60-80 órát is dolgoznak a munkavállalók. A napi munkaidő soha nem haladja meg a 8 órát. Hogyan lehet bejelenteni ezeket a dolgozókat a 1308 jelű nyomtatványon? Érvényesíthető az 55 év felettiek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben? Ha igen, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tér ki arra, hogy a munkavállalókat milyen napi munkaidőben foglalkoztatják. A napi munkaidőnek azért van jelentősége, mert a munkáltató ennek figyelembevételével osztja be a munkavállalók munkaidejét, ez határozza meg foglalkoztatási kötelezettsége időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 16.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása szerint 2012. július 1-jétől az átlagkereset és távolléti díj vegyes intézményét egységesen a távolléti díj váltja fel, azzal, hogy a távolléti díj számításának új szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Részmunkaidős munkavállaló

Kérdés: Milyen munkaszerződéssel foglalkoztatható az a munkavállaló, aki részmunkaidős jogviszonyban heti 10 órában dolgozik, minden szombaton 6 órától 16 óráig? Milyen módon veheti ki a szabadságát ebben a munkarendben? A szerződés szerinti órabérén kívül jogosult-e bármilyen pótlékra, ha kizárólag a szombati napon dolgozza le a heti munkaidejét? Köteles-e a munkáltató a dolgozó részére heti, illetve havi munkaidő-beosztást készíteni, ha a részére átadott munkavállalói tájékoztatón a munkarendet feltüntették, és az nem változik?
Részlet a válaszából: […]  A munkaviszony létesítése történhet teljes és részmunkaidőreszóló foglalkoztatásra. Az Mt. szabályozása alapján a munkaviszony eltérőmegállapodás hiányában teljes munkaidőre jön létre. Ebből az következik, hogy arészmunkaidős foglalkoztatásról a feleknek külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Alkalmi munkavállalók munkaideje

Kérdés: Munkanapnak számít-e a vidéki babaruhavarrásra alkalmazott alkalmi munkavállalók esetében az a nap, amelyen hetente egyszer Budapestre utaznak a munkáltatóhoz azért, hogy leadják a megvarrott ruhákat? A munkavállalók ezen a napon ténylegesen nem dolgoznak, csak a készárut adják le. Elszámolhatja-e a munkáltató az utazási költséget a megvásárolt vonatjegyek alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valóditartalmuk szerint kell minősíteni [Art. 1. § (7) bekezdése]. Ezt az elvet szemelőtt tartva úgy véljük, hogy az otthoni varrással foglalkozó munkavállalókjogviszonya a tényleges tartalmát tekintve nem felel meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.
1
2
3