12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: Mikor mehet el a 40 év jogosultsági idő után járó kedvezményes nyugdíjba az a nő, aki 1977. augusztus 15-én állt munkába, és folyamatosan egy munkahelyen dolgozott, közben 7 és fél évet gyermekgondozással töltött, és több hónapig táppénzen is volt? Beleszámít a táppénz a szolgálati időbe?
2. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíja külföldön szerzett szolgálati idő esetén
Kérdés: Jogosult lehet a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra az a nő, aki Magyarországon 8 év, Németországban pedig 32 év szolgálati időt szerzett? Hogyan állapítják meg a nyugdíj összegét?
3. cikk / 12 Nyugdíj összege
Kérdés: Az átlagkereset 80 vagy 84 százalékában fogják megállapítani a nyugellátását annak a nőnek, aki 2017 decemberében éri el a 40 év jogosultsági időt a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és ekkor nyugdíjba szeretne menni? Ebben az időpontban a főiskolai tanulmányai figyelembevétel a kedvezmény nélküli öregségi nyugdíj számításához 42,5 év szolgálati idővel fog rendelkezni.
4. cikk / 12 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Milyen kereseti korlát vonatkozik arra a szolgálati járandóságban részesült személyre, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat 0 forint kivéttel, mellette pedig egy kft. ügyvezetését megbízási jogviszony keretében szintén 0 forintos megbízási díjért látta el, és szeptember 1-jétől (40 év jogosultsági idővel) nyugdíjassá vált, amely időponttól megbízási díjat is szeretne fizetni számára a kft.?
5. cikk / 12 Nők kedvezményes nyugdíja
Kérdés: A nők kedvezményes öregségi nyugdíjának megállapítása során csökkentik a szolgálati időt a táppénzes időszakokkal, vagy az ellátás összege csökken a kieső járulékfizetés miatt?
6. cikk / 12 1952-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Mikor mehet legkorábban csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba az az 1952. január 25-én született nő, aki jelenleg 36 év 5 hónap szolgálati idővel rendelkezik, és két gyermeket szült 1970-ben és 1973-ban? Mennyi lesz a csökkentés összege? Emelkedik-e a nyugdíj összege, amikor eléri a 62 év plusz 183 napos életkort? Kérhet-e méltányosságból plusz szolgálati időt a fiai születése miatt? Mikor kell elindítania a nyugdíjkérelmet?
7. cikk / 12 Fizetés nélküli szabadság elismerése szolgálati időként
Kérdés: Mióta nem minősül szolgálati időnek a fizetés nélküli szabadság időtartama? Egy munkavállaló beadta az igényét előrehozott öregségi nyugdíjra, de ezt az időtartamot nem vették figyelembe a szolgálati idő számítása során.
8. cikk / 12 1954-ben született férfi nyugellátása
Kérdés: Elmehet-e nyugdíjba 2011 decemberében az az 1954. szeptember 6-án született férfi, akinek 2006. július 1-jéig 33 év igazolt szolgálati ideje volt, amelyből 18 év 8 hónapot korkedvezményes munkakörben töltött? 2006. július 1-jétől jelenleg is ugyanazon a munkahelyen dolgozik, de már nem korkedvezményes munkakörben, tehát decemberre 38 év és 6 hónap ledolgozott munkaviszonya és 3 év korkedvezménye, azaz 41 év 6 hónap szolgálati ideje lesz. Mennyi ideig kellene fizetnie a munkáltatónak a nyugdíjat?
9. cikk / 12 1951-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
10. cikk / 12 1954-ben született nők nyugellátása
Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?
