Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:196. §-a alapján a kft. ügyvezetését egy vagy több ügyvezető láthatja el, azaz nem jelent problémát, ha a cégben kettő vagy akár több ügyvezető van.Az ügyvezetés természetesen ellátható megbízási jogviszony keretében, amelyben – jellegénél fakadóan – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] Az ausztrál állampolgárságú tagok a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjainak alkalmazásával Magyarországon külföldinek minősülnek. Az említett jogszabályok alapján belföldi Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Nem működő bt. beltagja

Kérdés: El tudja kerülni valamilyen módon a járulékfizetési kötelezettséget egy betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a társaság jelenleg nem működik, utoljára néhány napja adott ki számlát, de jelenleg semmilyen bevétele nincs, és nem is várható? A tag a bt.-n kívül semmilyen jog­viszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány ismérvet sorolunk fel a betéti társaság beltagjával kapcsolatosan keletkező járulékfizetési kötelezettség lehetséges módozatait illetően. A bt. beltagja személyesen közreműködhet a társaság tevékenységének gyakorlásában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának jogviszonya

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?
Részlet a válaszából: […]  A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után atársadalombiztosítási járulékot, a társas vállalkozó pedig a nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot a személyesközreműködésére tekintettel kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Korengedményes nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
Részlet a válaszából: […] A kérdéseken sorrendben végighaladva lássuk a válaszokat. Azegészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége akkor terheli atársas vállalkozás nyugdíjas tagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik [Tbj-tv. 4. § d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legelső problémával. A gazdasági társaságtermészetes személy tagja a társaság tevékenységében akkor is közreműködhetszemélyesen, ha erre a társasági szerződés nem tartalmaz utalást. Ebből adódóana kérdésben említett természetes személy tag esetében sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] A Gt. 30. § (3) bekezdése értelmében az ügyvezető azügyvezetői teendőket munkaviszony keretében látja el, munkaszerződés hiányábanpedig jogviszonyára a megbízás szabályait kell alkalmazni. E főszabálytól eltérően a tag ügyvezető társasvállalkozóként köteles az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Főállású anya jogviszonya

Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. ügyvezetője – főszabályként – munkaviszonyban látja el tevékenységét, munkaszerződés hiányában pedig megbízásos jogviszonyban. Ettől eltérően, ha a tag ügyvezető meghatározó tulajdoni részesedéssel bír (azaz tulajdoni hányada meghaladja az 50 százalékot),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Kft. közterhei különböző jogviszonyokban

Kérdés: Egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező taggal működik. Az egyik tag nyugdíjas, a másik főállású anya. A céget egy munkaszerződés alapján működő ügyvezető vezeti, akinek nincs tulajdoni része a cégnél. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a vállalkozást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő személyek közül az ügyvezető társadalombiztosítási jogállását a legegyszerűbb megítélni: munkaviszonya alapján biztosított, ennek megfelelően az általános szabályok szerint kell fizetni munkabére után a 29 százalék tb-, a 8,5 százalék nyugdíj- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
2