4 talált cikk a vállalkozó , tag , munkabér , Art. , ellátás , díj , járulékalap , minimálbér , minimumjárulék , 1% kifejezésre

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.

Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?