29 cikk rendezése:
1. cikk / 29 Kedvezmény ekho szerint adózó munkavállalók esetén
Kérdés: Hogyan érvényesítheti a 61/2020. Korm. rendelet alapján járó kedvezményeket a kft. a munkaviszonyban álló dolgozói után, ha azok a minimálbért meghaladó díjazásukra az ekho szerinti adózást választották? Kiterjed-e erre is a kedvezmény?
2. cikk / 29 Nyugdíjas munkavállalók esedékességet követően kifizetett jövedelme
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a közterheket abban az esetben, ha egy végelszámolással megszűnő vállalkozás, amely végre be tudta hajtani a nagy összegű kintlévőségeit, kifizeti a nyugdíjas munkavállalói számára a 2018 utolsó negyedévének elmaradt munkabérét, illetve a 2018. évre vonatkozó jutalmakat is? Van valamilyen különbség az elszámolásban a 2018. december 31-én megszűnt munkaviszonyokra, illetve a jelenleg is fennálló jogviszonyokra vonatkozóan?
3. cikk / 29 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
4. cikk / 29 Ápolási díjban részesülő mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a családtagjaival közös őstermelői igazolvány alapján gazdálkodást folytató őstermelőnek abban az esetben, ha beteg gyermekének ápolására tekintettel ápolási díjat igényelt, amit 2018. december 1-jétől meg is állapítottak a részére? Be kell jelenteni valamilyen módon az ellátást a NAV felé? Folytathatja továbbra is a tevékenységet a hozzátartozó, vagy van valamilyen korlátozás a munkavégzésre?
5. cikk / 29 Nyugdíj utólagos korrigálása
Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
6. cikk / 29 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
7. cikk / 29 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja
Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
8. cikk / 29 Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai
Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
9. cikk / 29 Kft.-tag jogviszonyai
Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
10. cikk / 29 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
