177 talált cikk a táppénz , tag , Art. , 1% kifejezésre

Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Jogosult lehet CSED-re a második gyermek születése napjától az édesanya abban az esetben, ha a nagyobb gyermek után az apa vette igénybe a GYED-et a gyermek kétéves koráig? A dolgozó 2020. október 19-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2021. szeptember 28-án született, CSED-re nem volt jogosult, mivel nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel, ezért a szülés napjától táppénzben részesült, majd 2022. január 1-jén munkába állt. Tekintettel arra, hogy a dolgozó nem volt jogosult GYED-re sem, ezért az ellátást az apa vette igénybe a gyermek kétéves koráig. A dolgozónak 2023. május 24-én megszületett a második gyermeke, a szülés előtt 2023. február 13-tól veszélyeztetett várandósság címén táppénzben részesült, a szülés napjától CSED-et igényelt. Befolyásolja valamilyen módon a jogosultságot, hogy az apa az első gyermekkel még GYED-en van?

Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?