Biztonsági őrök foglalkoztatása

Kérdés: Lehet-e a biztonsági őröket megszakítás nélküli, készenlét esetén napi 24 órában foglalkoztatni? Munkakörük részben vagy egészben készenléti jellegűnek minősül-e? Amennyiben a készenlét teljes időtartamára megkapják a munkabérüket, fizetendő-e részükre bérpótlék, illetve bérpótlék fizetése esetén a kollektív szerződés meghatározhat-e átalánydíj-fizetést?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörre fogalmi meghatározást ahatályos Mt. rendelkezései nem tartalmaznak.A "részben készenléti jellegű munkakör" kifejezést ahatályos Mt. nem használja, nem tartalmazza, egy munkakör ismérvei alapján vagykészenléti jellegű, vagy nem készenléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Teherautó-sofőr túlórája

Kérdés: Éves szinten hány túlórát engedélyeznek a jogszabályok egy teherautó-sofőrnek? Mi történik akkor, ha egy cégnél túllépik a megengedett határt, illetve milyen feltétele van a túlóraátalány fizetésének?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 126. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében rendkívüli munkavégzésnek minősül– a munkaidő-beosztástól eltérő,– a munkaidőkereten felüli, illetve – az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá– a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor

Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Portások munkaideje

Kérdés: Foglalkoztathatja-e egy vállalkozás 24/48 órás munkabeosztásban a munkaviszony keretében alkalmazásban álló portásokat? Mennyi a maximális (túlóra nélküli) havi órakeretük abban az esetben, ha a cégnél nincs kollektív szerződés? Helyesen jár-e el ugyanez a munkáltató, ha a teljesítménybéres dolgozóknak 7 órára számol el bért abban az esetben, ha nem teljesítménybéres munkát végeznek, hanem időbérben – átlagbérrel – számolják el napjaikat, mivel a 8 órából ténylegesen csak 7 órát dolgoznak és 1 óra munkaszünet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidő mértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy felek megállapodása alapján – legfeljebb napi 12 óra, legfeljebb heti 60 órára emelhető, ha a munkavállaló például készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.

Készenléti jellegű munkakör

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörnek minősül-e a napi 24 órás őrzési tevékenység? Kell-e délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni a dolgozók részére a 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörre fogalmi meghatározást a hatályos Mt. rendelkezései nem tartalmaznak.Az irányadó jogalkalmazói gyakorlat értelmében akkor készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés – a munkakör jellegére, az általános szakmai szokásokra is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
3
4