Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: Mi a 2003. január 13-án igényelt GYED alapja abban az esetben, ha az igénylő jogosultságának feltételei fennállnak, ám az irányadó időszakban (2002. január 1-jétől 2003. január 12-ig) táppénz és terhességi-gyermekágyi segély folyósítása miatt csak 164 napi keresete volt? Az igénylő szerződés szerinti munkabére 125 000 forint/hó. Téves kifizetés esetén mikortól kell a késedelmi kamatot számítani?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a biztosított nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, ezért a GYED összegének kiszámítására a táppénzre vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni. Az Eb-tv. 42/D. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a GYED összegét a jogosultság kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Szülés a GYED időtartama alatt

Kérdés: A dolgozó 2001. decembertől 2003. július 24-ig gyermekgondozási díjat igényelt. A kifizetőhelynek 2003. május 24-én jelentette be, hogy 2003. április 30-án ismét szült. Hogyan kell a kifizetőhelynek eljárni ebben az esetben, ha április 30-ig a gyermekgondozási díjat kifizette?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. Az Mt. szerint a szülési szabadság utolsó igénybe vehető napja a szülés napja. Az Eb-tv. 39. §-ában foglaltak szerint, ha a biztosított egyidejűleg jogosult gyermekgondozási díjra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, sem az az időtartam, amelyre azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Méltányossági gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a méltányossági gyermekgondozási segélyben részesülő személyt illetően?
Részlet a válaszából: […] A Cst.-ben foglaltak alapján az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter méltányossági jogkörben eljárva megállapíthatja a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Román állampolgárságú, nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e egy magyar székhelyű bt. beltagja, ha román állampolgárként Romániában öregségi nyugdíjat kap, és a magyarországi letelepedés iránti kérvényét még nem nyújtotta be? Tételes ehót kell-e fizetni utána? Jogosult-e egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] A román állampolgárok alkalmazása az egyik legvitatottabb és leggyakoribb kérdés, mely a külföldi állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülhet. Ennek oka a szociálpolitikai egyezmény szóhasználata, ugyanis a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] A vázolt esetben az esedékességet követően kifizetett juttatásról van szó. Az ehhez kapcsolódó járulékfizetési szabályok (Tbj-tv. 4/A. §) alapelve, hogy a késedelem miatt a munkavállalót sérelem a járulékfizetés, illetve az ellátások területén kár nem érheti. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.
1
…
4
5