Járulékok utólagos levonása

Kérdés: Milyen feltételekkel és hány hónapon keresztül érvényesítheti a levonást a munkáltató abban az esetben, ha egy általa foglalkoztatott személy jogállását tévesen nyugdíjas státuszúként értelmezte, és a részére kifizetett jövedelemből elmulasztotta az egyént terhelő járulékok levonását? A tévedést észlelve a munkáltató már jelezte a dolgozó felé a járulékkülönbözet részletekben történő levonását.
Részlet a válaszából: […] A foglalkoztató legteljesebb figyelme mellett is előfordul, hogy a munkabért terhelő kötelező érvényű, külön jogszabályban meghatározott, munkáltató általi levonással teljesítendő adóelőleg és járulék tételeket hibásan állapítja meg, vonja le és vallja be az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Bevallások utólagos rendezése

Kérdés: Bejelentheti utólagosan a 2003. és 2004. évben foglalkoztatott munkavállalóit egy betéti társaság, amely abban az időben a járulékokat levonta, és be is fizette, de elmulasztotta a bejelentést, tekintettel arra, hogy az új Tbj-tv. lehetővé teszi utólagos bevallás teljesítését bírság- és pótlékmentesen?
Részlet a válaszából: […] Az új Tbj-tv. 78. §-a – az elévülési idő figyelmen kívül hagyására irányuló eljárás keretében – meghatározott esetben valóban lehetővé teszi a természetes személynek, hogy az Art. szerinti következmények mellőzésével utólagosan rendezze bevallását.Az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

Munkaerőpiaci járulék visszaigénylése

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a munka-erőpiaci járulék visszaigénylésére annak a magán-személynek, aki 2012. évben nyugellátás folyósítása mellett dolgozott, és a jogviszonyából származó jövedelméből a munkáltató a munkaerőpiaci járulékot is levonta?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk összetett kérdését több szempontból indokolt áttekinteni. Attól függetlenül, hogy az említett munkaerőpiaci járulék megfizetésére viszonylag régen került sor, mégis először a fizetési kötelezettség esetleges jogalapját vagy annak hiányát szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Alapbérbe beépített pótlékok

Kérdés: Jogszerűen jár el a munkáltató abban az esetben, ha egy 24/48 órás munkarendben dolgozó portást a minimálbérrel megegyező munkabérrel foglalkoztat annak ellenére, hogy a munkavállaló havi 240 órát dolgozik? A munkaviszony bejelentésekor ebben az esetben heti 60 órát kell szerepeltetni? Kell valamilyen pluszösszeget fizetni ebben az esetben annak ellenére, hogy a munkaszerződés szerint a megállapított alapbére a bérpótlékokat is tartalmazza? Hogyan kell elszámolni a szabadságot ebben az esetben? Hány napnak felel meg egy 24 órás munkanap? Hogyan kell elszámolni a betegszabadság napjait?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony létesítésével összefüggő biztosítotti bejelentést az új Art. 1. melléklet 3. pontja szerinti adattartalommal kell megtenni az illetékes elsőfokú állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A bejelentésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a járulék – noha az egyéni járulék a biztosítottat terheli – összegének megállapítása, biztosítottól való levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztató feladata, illetve felelőssége, tehát alap-esetben ennek elmulasztásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Román állampolgárságú munkavállaló

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha egy jelenleg alkalmi munkavállalóként foglalkoztatott román állampolgárságú magánszemélyt 2017. február 1-jétől munkaviszonyban szeretné alkalmazni? A foglalkoztatott rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel. Igénybe veheti a családi adókedvezményt a Romániában élő gyermekei után, illetve mi a teendője annak érdekében, hogy érvényesíteni tudja azt?
Részlet a válaszából: […] EGT-állampolgárságú – így a román – munkavállaló foglalkoztatásához nincsen szükség külön engedélyre, és a tajszámon, illetve az adóazonosító jelen túl egyéb azonosítók beszerzésére sem.Ugyanakkor a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében a foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Adókülönbözet

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló személyijövedelemadó-bevallásának elkészítése közben adókülönbözetet tár fel, mert év közben helytelenül, a ténylegesnél alacsonyabb összegben állapította meg és vonta le a személyijövedelemadó-elő-leget?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató legnagyobb igyekezete ellenére is előfordul, hogy a magánszemély által fizetendő személyijövedelemadó-előleget tévesen állapítja meg, ebből eredően azt nem a megfelelő összegben vonja le. A jogalkotónak nyilvánvalóan és egyértelműen gondoskodnia kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Adózók minősítése

Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] Valóban az Art. 2016. január 1-jén bevezetett új szabályai alapján az adózók minősítését az első negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján áprilisban elvégzi a NAV, és mivel május elsejétől hatályba lép az új rendszer, a besorolásnak megfelelő státuszok is ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.

Sajátos nevelési igényű tanuló után járó családi pótlék

Kérdés: Emelt összegű családi pótlékra lesz jogosult a gyermek után a szülő abban az esetben, ha a Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleményt állított ki arról, hogy sajátos nevelési igényű tanuló?
Részlet a válaszából: […] A családtámogatás ellátásai során meg kell különböztetnünk két fogalmat, ezek egyike a sajátos nevelési igényű tanuló, a másik pedig a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek. Sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak azt a gyermeket, tanulót nevezzük, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Nyugdíjjárulék GYES melletti munkavégzés esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha nem von nyugdíjjárulékot annak a munkavállalónak a jövedelméből, aki a GYES lejárta után visszament dolgozni, de időközben újra kapja a GYES-t is, mert a gyermeke beteg lett?
Részlet a válaszából: […] Nem helyes a foglalkoztató eljárása, ugyanis a munkaviszonyból származó járulékalapot képező jövedelem után akkor is köteles az érintett személy a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot megfizetni, ha az a GYES melletti munkavégzésből származik. A Tbj-tv. 50. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
1
2
3