Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nyugdíj újraszámítása

Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti munkavégzés alapján sajnos nem kérhető a nyugdíj újraszámítása. Vagyis az öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel elért keresetek, jövedelmek a nyugellátást sem a szolgálati idő, sem a nyugdíj összege szempontjából nem befolyásolják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az új Tbj-tv. hatálybalépésével (2020. július 1-je) a Tny-tv. számos rendelkezése módosul, többek között hatályát vesztik a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre vonatkozó előírások (22/A. §), illetve a korhatárt be nem töltött nyugdíjasok kereseti korlátjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Táppénz és nyugdíj alapjának számítása

Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénzalap számítása során azokat a 2019-ben fizetett béren kívüli juttatásokat, amelyek után – a bérhez hasonlóan – megtörtént a járulékok számfejtése és fizetése? Bele fog számítani a kifizetett összeg a dolgozók nyugdíjalapjába?
Részlet a válaszából: […] A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Idetartozik a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláira utalt támogatás a törvényben meghatározott mértékig, a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Szolgálati járandóságban részesülő társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Helyesen jár el az a társas vállalkozás, amely a szolgálati járandóságban részesülő főfoglalkozású tagja után január-július hónapban megfizetett minimumjárulékokat augusztus hónapban, az elmaradt jövedelem tényleges kifizetésekor levonja a fizetendő járulékokból, és csak a különbözetet vallja és fizeti meg? A társaság az év első hét hónapjára nem fizetett jövedelmet a tagja részére, személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség sem keletkezett, így az adót a teljes összeg után megfizetik, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót viszont tulajdonképpen csak az augusztusi jövedelem után.
Részlet a válaszából: […] A személyi jövedelemadó tekintetében helyes a gondolatmenet, de a járulékok és szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem.A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a más jogviszonyban nem álló biztosított társas vállalkozó a járulékait a tényleges tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

1955-ben született nő

Kérdés: Kérheti a nyugdíjazását egy 1955-ben született nő úgy, hogy az ellátás mellett továbbra is dolgozik, és 2016. december 31-éig 40 év 285 nap szolgálati idővel rendelkezett?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár betöltésekor és a nők negyven év jogosultsági idő alapján igényelhető öregségi nyugdíja esetében is a megállapítás feltétele, hogy az igénylő azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíj megállapítását kéri, se Magyarországon, se...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

1959-ben született személy

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba egy 1959-ben született személy, aki felsőfokú tanulmányait nappali tagozaton végezte, 2 gyermeke születésekor 5 évig otthon volt, és regisztrált munkanélküliként is nyilvántartották? Hogyan számítják az ellátás összegét?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. alapján az 1959-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév. Az öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a gyermekgondozási díjnak, illetve segélynek, a gyermekgondozást segítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja alapján.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

1953-ban született személy

Kérdés: Meg kell szüntetnie az egyéni vállalkozását egy 1953-ban született személynek, aki 2016. november hónapban nyugdíjba kíván vonulni? Folytathatja a vállalkozási tevékenységet nyugdíjasként, és ha igen, akkor milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíj megállapítására akkor kerülhet sor, ha az igénylő rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjhoz minimálisan megkívánt húsz, a résznyugdíjhoz tizenöt év szolgálati idővel, és nem áll biztosítási jogviszonyban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
2
3
…
5