10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
2. cikk / 10 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
3. cikk / 10 Munkakör ellátására alkalmatlan közalkalmazott felmentése
Kérdés: Minősülhet munkavállalói felmondásnak, ha egy közalkalmazott, aki az egészségi állapota miatt már nem tudja ellátni a munkaköréhez tartozó feladatokat, a munkáltatója által felajánlott 4 másik munkakör közül egyiket sem fogadja el? Amennyiben nem, akkor hogyan lehet felmondani neki? Meg kell kapnia a felmondási időt és a végkielégítést? Lehet alkalmazni az azonnali hatályú felmondásra irányadó szabályokat ebben az esetben?
4. cikk / 10 1956-ban született nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátást kaphat az az 56 éves nő, aki 1970 júniusa óta dolgozik, de nem jogosult a nők kedvezményes nyugdíjára, mert 42 év szolgálati idejéből csak 38 év jogosultsági időt vettek figyelembe, mivel az iskolai idejét és az 1 év munkanélküli-ellátásban töltött időt nem számították be? A munkavállaló súlyos betegségekkel küzd, jelenlegi munkáját már nem tudja elvégezni, a munkáltatója nem tud könnyebb munkát biztosítani a számára, 2008-ban 35 százalékos egészségkárosodását állapították meg. Valóban nem mondhat fel a munkáltató a munkavállaló 55. életéve betöltése után?
5. cikk / 10 Közalkalmazott felmentési ideje
Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
6. cikk / 10 Felmondási védelem alatt álló munkavállaló
Kérdés: Felmondhat-e jogszerűen a munkáltató ez év októberében annak a munkavállalójának, aki 2009. augusztus 3-án tölti be a 60. életévét? Különösen indokolt esetnek minősül-e a munkakör, a mögöttes feladat megszűnése? Amennyiben nem lehet felmondani, a munkáltatónak kell-e kezdeményeznie a nyugdíjazást? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a korhatár elérésekor a biztosított nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? A munkavállaló egy cégcsoport egyik vállalkozásában dolgozik. Köteles-e másik munkahelyet felajánlani a munkáltató, és ha igen, milyen feltételekkel?
7. cikk / 10 Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja
Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
8. cikk / 10 Nyugdíjas és mellékfoglalkozású munkavállalók bérminimuma
Kérdés: Igaz-e az, hogy a garantált bérminimum nem vonatkozik a nyugdíjas munkavállalókra és a mellékfoglalkozásúakra?
9. cikk / 10 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
10. cikk / 10 RSZJ-ben részesülő munkavállaló keresete
Kérdés: Van-e valamilyen korlátozás annak a munkavállalónak a keresetére vonatkozóan, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és RSZJ-ben részesül? Igénybe vehet-e fogyatékossága miatt adókedvezményt?
