Minimálbér emelése év közben

Kérdés:

Milyen hatással lehet az év végi társadalombiztosítással összefüggésben álló feladatellátásra a minimálbér 2023. december hónapra előrehozott változása?

Részlet a válaszából: […] Annak ellenére, hogy a megszokott, állandósult jogalkotási program részeként a kötelező legkisebb munkabér jellemzően minden év január 1. napjával emelkedik, a hazai jogalkotás rendszerében nem példa nélküli az ettől eltérő jogszabály-módosítás. A változás azonban akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának a) pontja értelmében a fizetés nélküli szabadság tartama alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha– a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] Szolgálati, illetve jogosultsági időként – a Tny-tv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében – csak a biztosítási jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe, feltéve, hogy az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazás időpontja – természetesen a jogosultsági feltételek függvényében – az igénylő döntésétől függ, amit a megállapító határozat véglegessé válásáig módosíthat. Jelen esetben tehát nincs akadálya annak, hogy az érintett a nyugellátását csak január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Kisadózó vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés: Hogyan alakul a havi 50 ezer Ft tételes adót fizető főállású kisadózó egyéni vállalkozó éves szolgálati ideje? 365 napot szerez egy évben, vagy arányosítani kell az adott évre megállapított minimálbérhez?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet, azonban ettől eltérően magasabb összegű tételes adófizetést is választhat. Ez utóbbi választás alapján fizetendő adó havi 75 ezer forint. A főállású kisadózó nyugdíjba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Munkavégzés nyugdíj mellett

Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés konkrét megválaszolása előtt néhány mondatban összefoglaljuk a "nyugdíj" melletti munkavégzés korlátozására irányuló legfőbb szabályokat. A társadalombiztosítási ellátások keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint a köznyelvben ugyancsak "nyugdíjként"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Jogosultsági idő részmunkaidő esetén

Kérdés: Érdemes bejelentenie a vállalkozó férjnek heti 5 órás munkaviszonyban 30 ezer forintos munkabérrel a jelenleg ápolási díjban részesülő feleségét annak érdekében, hogy a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből hiányzó két évet megszerezze? Az ápolási díj sajnos nem minősül jogosultsági időnek, a férj viszont nem tud magasabb összegű járulékot kitermelni. Arányosan számítják a szolgálati időt ebben az esetben? Hatással lesz a nyugdíj összegére a viszonylag alacsony munkabér?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a legfontosabbal, a 40 év jogosultsági idővel. Az ápolási díj tartama – noha szolgálati idő – nem minősül jogosultsági időnek. Ugyanakkor a munka-viszony igen. Mégpedig 1 nap munkaviszonyban (vagy más jogosultsági időként figyelembe vehető biztosítási jogviszonyban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíj megállapítása során a napi nyolcórás munkaidőnél alacsonyabb napi óraszámban foglalkoztatottak esetén hogyan kell a szolgálati időt számolni.A biztosítási időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló 2009. augusztus, szeptember és október hónapokban egyidejűleg többes jogviszonyban állt, és mindkét jogviszonyában – figyelembe véve természetesen az akkor még létező éves felső határt – nyugdíjjárulékot fizetett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.
1
2
3