Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése

Kérdés: Mi számít bele az éves bruttó keresetbe a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő személyek munkavégzése esetén? A munkáltató, kifizető által folyósított béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás része a bruttó kereset fogalmának? Befolyásolja az őstermelésből származó bevétel vagy az Szja-tv. szerint számított őstermelői jövedelem a kedvezményes nyugdíjat, illetve hozzáadódik ez a munkaviszonyból szerzett jövedelemhez?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból, illetve kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozói jogviszonyból származó, nyugdíjjárulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Teljes jogú öregségi nyugdíjnak minősül a negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők ellátása? Figyelembe kell venni a kereseti korlátként a mindenkori minimálbér tizennyolcszorosát abban az esetben, ha egy cég részmunkaidőben szeretné foglalkoztatni a kedvezményes nyugdíjban részesülő nőt? Amennyiben van kereseti korlát, figyelembe kell venni a jutalom összegét a számításkor?
Részlet a válaszából: […] A negyven év jogosultsági idő alapján nyugdíjba vonult nők öregségi nyugellátása öregségi teljes nyugdíjnak minősül. Ami pedig a nők kedvezményes nyugdíja melletti keresőtevékenységet illeti, a jövedelemkorlátozás valóban él. Az öregségi nyugellátás mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló nyugellátása

Kérdés: Mennyi nyugdíjra számíthat az a munkavállaló, aki rehabilitációs ellátásban (korábban rokkantsági nyugdíj) részesül, mellette napi 6 órában dolgozik, és a nők kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni? Magasabb összegű ellátásra számíthat a rokkantsági ellátás, illetve a havi jövedelem figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A várható nyugdíj hozzávetőleges összegét nyugdíjkalkulátorok segítségével ismerhetjük meg. A kalkulációhoz általában pontos szolgálatiidő-adatokra, valamint kereseti adatokra van szükség. Ám még ezek birtokában sem tanácsos alapozni a kapott végeredményre, hiszen csupán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 4.

Szolgálati idő megvásárlása

Kérdés: Megvásárolhatja a 40 év szolgálati időhöz szükséges 3 évet egy női munkavállaló? Van-e lehetőség arra, hogy a munkaadó váltsa meg a hiányzó éveket? Meg kell szüntetni a munkaviszonyát, ha el tud menni nyugdíjba? Nyugdíjazása után dolgozhat újra a jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt fontos tisztázni, hogy szolgálati idő szerzésére köthető megállapodás, azonban a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultsághoz szükséges 40 év jogosultsági idő szerzésére nem. Ugyanis ez utóbbi esetben csak meghatározott szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 26.

Előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személy keresőtevékenysége

Kérdés: Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?
Részlet a válaszából: […]  Igen, az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személytis érintik a jogszabályváltozások. Az elsődleges változás a nyugdíjasstátuszban jelentkezik, hiszen a korhatár előtti nyugdíjak 2012. január 1-jétőlnem minősülnek nyugdíjnak, átalakulnak szociális,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak a nyugdíjas munkavállaló alkalmazotti jogviszonyban történő foglalkoztatása esetén? Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy mennyi lehet a munkabére, illetve kaphatja-e tovább a nyugdíját ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […]  A saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy munkaviszonykeretében történő foglalkoztatása túlnyomó részben az általános szabályokszerinti járulékfizetést vonja maga után. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatóta nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] Nem teljesen egyértelmű a kérdés. Leírjuk, hogy a jogszabálymely jövedelmeket sorol fel a nyugellátás megszüntetésére. Ugyanis nem az adókifizetését követően maradó összeget kell nyugdíjalapnak tekinteni. A Tny-tv.83/B. §-ának (1) bekezdése értelmében ha a 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.