Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve, hogy ez a bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.

Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 8. §-ának a) pontja értelmében a fizetés nélküli szabadság tartama alatt (kivéve, ha annak idejére CSED, örökbefogadói díj, GYED, GYET, GYES kerül folyósításra, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/A. §-a alapján gyermekgondozási díjra jogosulta) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.

Felhasználási szerződés

Kérdés: Milyen előnyei, illetve milyen hátrányai vannak az ekho szerinti adózás választásának abban az esetben, ha egy cég sok nagy összegű kifizetést teljesít felhasználási szerződés alapján főállással rendelkező magánszemélyek részére? Nem lenne optimálisabb a kifizető számára az általános szabályok szerinti közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az ekho szerinti adózás választása teljesen független a kifizető akaratától. Ha minden jogszabályi feltétel adott, akkor a magánszemély teljesen szabadon nyilatkozhat arról, hogy az ekho szerinti adózást választja, és a kifizető ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagjának – mint ahogyan mindenkinek, aki valamilyen formában munkát végez – közteherfizetési kötelezettségét elsősorban az határozza meg, hogy végez-e munkát, és ha igen, akkor azt milyen formában teszi. Jelen esetben a beltag ellátja a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja alapján.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] A kérdésbeli kft.-tag járulékfizetési kötelezettségét illetően kiemelendő, hogy a szolgálati járandóságban részesülő személy a Tbj-tv. alkalmazásánál, a 4. § f) pontjába foglalt fogalommeghatározás értelmében nem minősül saját jogú nyugdíjasnak. E körbe ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán röviden áttekintjük a hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás szabályozását, ugyanis abban 2014. január 1-jétől markáns változás következett be. A Felsőokt-tv. 44. §-ának (1) bekezdése értelmében a hallgató hallgatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.
1
2
3