Középiskolai tanár nyugdíjazása

Kérdés:

Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] Akár kérelemre, akár hivatalból indult az adategyeztetési eljárás, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv első intézkedése az, hogy az ügyfél részére megküldi a kimutatást, amely a nyugdíjbiztosítási hatósági nyilvántartásban megtalálható, a nyugdíjjogosultsághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 24.

Ápolási díjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az a munkavállaló, aki édesanyja betegsége miatt fizetés nélküli szabadságot kért, és jelenleg ápolási díjban részesül, vagy meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Végezhet munkát részmunkaidőben a cégnél az ellátása veszélyeztetése nélkül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 16. §-ának a) pontja értelmében a fizetés nélküli szabadság tartama alatt szünetel a biztosítás, kivéve, ha– a fizetés nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Jogosultsági idő

Kérdés: Figyelembe vehető a jubileumi jutalom és a végkielégítés jogosultsági időként a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítása során annak az igénylőnek az esetében, aki 1980. október 7-én kezdett dolgozni, így 2020. október 6-án meglenne a 40 éve, de 37 év köztisztviselői munkaviszony után 3 hónapig munkanélküli-járadékban, majd 3 hónapig foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesült, és azóta folyamatosan dolgozik? Az érintett 3 gyermekével összesen 5 és fél hónapig GYED-ben és GYES-ben részesült. A jubileumi jutalomból és a végkielégítésből a nyugdíjjárulék levonásra került.
Részlet a válaszából: […] Szolgálati, illetve jogosultsági időként – a Tny-tv. 37. §-ának (1) bekezdése értelmében – csak a biztosítási jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe, feltéve, hogy az erre az időszakra előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták. Az említett juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés: Elindíthatja egyéni vállalkozói tevékenységét az ellátása veszélyeztetése nélkül egy 4 gyermekes, gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású édesanya? Ha igen, akkor munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül majd, tekintettel arra, hogy főállású anyaként egészségbiztosítási szolgáltatásokra és szolgálati időre is jogosult?
Részlet a válaszából: […] A Cst. alapján gyermeknevelési támogatásban részesülő személy valóban jogosult egészségügyi szolgáltatásra, illetve, mivel a GYET-ből nyugdíjjárulék kerül levonásra, szolgálati időt és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet is szerez. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül egy szolgálati járandóságban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó? Van valamilyen kereseti korlátja a vállalkozónak ebben az esetben, és ha igen, akkor milyen jövedelem figyelembevételével kell azt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében nem tekinthető főállásúnak a kisadózó – többek között?- abban az esetben, ha a Tbj-tv. szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A Tbj-tv. fogalommeghatározása szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kereseti korlát

Kérdés: Valóban eltörölték 2018. augusztustól a nők kedvezményes nyugdíja mellett végzett munka kereseti korlátját? Ez azt jelenti, hogy a dolgozó bármennyit keres a nyugdíj mellett, az ellátás nem kerül megszüntetésre?
Részlet a válaszából: […] A kereseti korlát nem került eltörlésre! A Tny-tv. 83/B. §-a továbbra is hatályos lesz. A félreértés abból adódhat, hogy 2019. január 1-jétől (és nem 2018 augusztusá-tól) a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek esetében már nem kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik egy betéti társaság beltagjának? Milyen jogviszonyban végezheti a vezető tisztségviselői tevékenységet, illetve amennyiben személyesen szeretne közreműködni a társaság tevékenységében, azt milyen módon teheti meg?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagjának – mint ahogyan mindenkinek, aki valamilyen formában munkát végez – közteherfizetési kötelezettségét elsősorban az határozza meg, hogy végez-e munkát, és ha igen, akkor azt milyen formában teszi. Jelen esetben a beltag ellátja a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaságban nem munkaviszony és nem megbízási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.
1
2
3
…
8