Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem minősül saját jogú öregségi nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető öregségi nyugdíjasnak. Ebből következően a szolgálati járandóság mellett keresőtevékenységet folytató Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjas személy ekhója

Kérdés: Módosult az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállaló jogállása, tekintve, hogy továbbra is fizeti az 1,6 százalékos egészségbiztosítási járulékot? Be kell őt jelenteni biztosítottként?
Részlet a válaszából: […] Ez nagyon érdekes kérdés, hiszen úgy tűnik, mintha a jogalkotó bizonyos tekintetben megfeledkezett volna az ekho szerinti adózást választó nyugdíjas munkavállalóról, akitől annak ellenére kell továbbra is 11,1 százalékos (tehát az 1,6 százalékos egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottnak minősül az az 1955-ben született munkavállaló, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de mivel a korábban folyósított rokkantsági ellátásának összege kedvezőbb volt, mint az öregségi nyugdíj, ezért az ellátás továbbfolyósítását választotta? Mentesülhet a járulék-fizetési kötelezettség alól az életkorára való tekintettel, vagy továbbra is le kell vonni tőle az egyéni járulékokat?
Részlet a válaszából: […] Valóban, az 1955-ös korosztály már nem kérheti rokkantsági ellátása öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását, így az e körbe tartozók esetében előfordulhat, hogy az alacsonyabb összegű nyugellátás helyett továbbra is a rokkantsági ellátás mellett maradnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Munkaviszony nyugdíj folyósításának ideje alatt

Kérdés: Mentesülhetne a betéti társaságban a járulékfizetési kötelezettség alól egy nők kedvezményes nyugdíjára jogosulttá vált pedagógus, aki korábbi közalkalmazotti jogviszonyában újra dolgozik, és ezért szünetel a nyugdíjának folyósítása, de emellett a társaságban kiegészítő tevékenységű tagként személyesen közreműködik, és az ügyvezetést is ellátja? Figyelembe veheti a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozó kedvező szabályozást, amennyiben 2019-től a társaságban munkaviszony keretében végzi a tevékenységét, vagy a folyósítás szünetelése miatt elesik ettől a lehetőségtől?
Részlet a válaszából: […] Az említett pedagógus hölgy, noha nyugellátása a Tny-tv. 83/C. § (1) bekezdése értelmében, közalkalmazotti jogviszonyára tekintettel szünetel, ugyanezen szakasz (3) bekezdése értelmében saját jogú nyugdíjasnak minősül. Ezt a státuszát a Tbj-tv. 4. § f) pontjának 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kft.-tag megbízási díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagja megbízási jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében 2018-ban, és a havi megbízási díjának összege 45 000 forint, ami már meghaladja a minimálbér 30 százalékát? A cégben az ügyvezetői teendőket a másik tag önállóan látja el, az érintett tag kizárólag a tényleges tevékenységben vesz részt. Biztosítottá válik a tag a megbízási jogviszonya alapján, tekintettel arra, hogy máshol nem rendelkezik semmilyen keresettel, illetve jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja értelmében a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Eva hatálya alá tartozó bt. nyugdíjas ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli novembertől, illetve 2019. január 1-jétől egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjét, aki 2018. november 1-jétől a 40 év jogosultsági ideje alapján igénybe veszi a nők kedvezményes nyugdíját, és a társaságban csak az eva megfizetése után fennmaradó jövedelmet veszi fel? Milyen járulékokat kell megfizetni az érintett magánszemély után abban a kft.-ben, ahol heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, amelyet a nyugdíjazása után is fenntart?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett hölgy jelenleg két biztosítási jogviszonnyal rendelkezik: egy munkaviszonnyal, illetve egy társas vállalkozói jogviszonnyal. Ez utóbbiban – tagi jövedelem híján – heti 36 órát elérő jogviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Megbízási jogviszony munka-viszonnyá történő átalakítása

Kérdés: Jár valamilyen hátránnyal a foglalkoztató részére, ha az ekho szerinti közteherfizetést választó, megbízási jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas személy jogviszonyát átalakítja munkaviszonnyá? Számításai szerint így jobban jár, hiszen mentesül a kifizetőt terhelő ekho alól, a szociális hozzájárulási adót pedig nem kell megfizetnie.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nyilván arra a 2019. január 1-jétől hatályba lépő változásra gondol, miszerint a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás arra a munkaviszonyban álló dolgozóra (és ebben kizárólag csak az Mt. hatálya alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 28.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló járulékai

Kérdés: Valóban igaz, hogy nem kell levonni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot annak a munkavállalónak a béréből, aki korábban rokkantsági nyugdíjat kapott, jelenleg pedig rokkantsági ellátásban részesül?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás – függetlenül attól, hogy a korábbi rokkantsági nyugdíj alakult át erre az ellátásra, vagy komplex felülvizsgálatot követően 2011. december 31-ét követően került megállapításra – nem minősül saját jogú nyugellátásnak, ezért az abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] Noha a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjbiztosításhoz kell benyújtani, az nem nyugdíjbiztosítási ellátás, hanem az egészségbiztosítás baleseti ellátásainak egyike. Baleseti járadékra az Eb-tv. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az jogosult, akinek üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.
1
2
3
4
16