Egy műszakos munkarend

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Folyamatos munkarendben dolgozó munkavállaló munkaideje

Kérdés: Ellentétes-e bármely jogszabállyal, illetve jelenthet-e bármilyen problémát a cégnek vagy a munkavállalónak, ha egy 12 órában, folyamatos munkarendben foglalkoztatott alkalmazott beosztása szerint felváltva egy napot dolgozik, egy napot pihen, így általában többet dolgozik, mint az 5/2 munkarendben foglalkoztatottaknál elfogadott havi 180 óra? A munkaszerződésben hogyan lehet rögzíteni az előírtnál magasabb óraszámban történő foglalkoztatást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (2) bekezdése értelmében megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, haa) a munkáltató működése naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Folyamatos munkarendben dolgozók pihenőnapja

Kérdés: Egy étteremben folyamatos munkarendben, munkaidőkerettel alkalmazzák mind az órabéres, mind a fixbéres munkavállalókat (két hónap átlagában 352 óra, fix béresek esetén 44 nap). Mind az órabéresek, mind a fix béresek az alapbéren felül kapnak 20 százalék, illetve 40 százalék műszakpótlékot; két hónap átlagában 50 százalék túlórapótlékot; ünnepnapokon végzett munkáért 120 százalék pótlékot; tényleges túlóráért 100 százalék pótlékot. A törvényben előírt havi egy szabad hétvégét, a műszakok közötti pihenőidőt stb. a cég biztosítja. Hány szabadnap illeti meg az 52. hétre az órabéres, illetve a fix béres munkavállalókat, ha az üzlet december 25-én zárva tart? Szabályos-e, ha mindkét esetben a heti két napot kapják meg, figyelembe véve az egyéb törvényi előírásokat – gondolva itt a két műszak közti pihenőidőre? Például: 25-e és 29-e szabadnap, a többi nap munkanap. Hogyan változna meg az eset, ha az üzlet egész héten üzemelne?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejét foglalja magába, meghatározott időegységre vonatkozóan. A munkaidőkeret alkalmazását általában a munkakör, illetve a munkáltató által folytatott gazdasági tevékenység jellege indokolja. A munkaidőkeretet, a napi munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Tehergépjármű-vezetők munkaideje, bérezése

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaidejüket, és havonta mennyit dolgozhatnak azok a tehergépkocsi-vezetők, akik egy cég saját teherautójával külföldre szállítanak árut? Hosszabb utakra két sofőr megy. Milyen bérezési formát lehet alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/A. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kollektív szerződés a belföldi és a nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében a napi munkaidő korlátozására [119. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: – Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? – Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. §-ának értelmében a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg.Vasárnapi munkavégzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 151/A. § (1)–(12) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

A betegszabadságra vonatkozó szabályok változásai

Kérdés: Változtak-e a betegszabadság kiszámításával kapcsolatos szabályok 2001. november után? Mi a számítás alapja?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 137. §-a szabályozza. A betegszabadság idejére a munkavállalónak a távolléti díja nyolcvan százaléka jár. Ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A távolléti díj számítási szabályait a törvény 151/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére

Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
Részlet a válaszából: […] A heti pihenőidőre és a vasárnapi munkavégzésre, valamint annak díjazására vonatkozó szabályok 2002. szeptember 1-jétől jelentősen módosultak. Általános szabály, hogy a munkavállalónak heti két pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. E szabály betartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
1
6
7