Szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása

Kérdés: A betegszabadság idejére fizetett távolléti díjat bérköltségként (54) vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként (55) kell könyvelni? Beletartozik-e a szakképzési hozzájárulás alapjába a betegszabadság díjazása?
Részlet a válaszából: […] Az idézett 2002/52. Adózási kérdés foglalkozik ezzel atémával: "2002/52. Adózási kérdésbérköltség fogalma a szakképzési hozzájárulás alapjánakmeghatározásához[2001. évi LI. törvény 3. § (1) bekezdés; 2000. évi C.törvény 79. § (2) bekezdés]A szakképzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Szülésről visszatérő dolgozó szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt az 1976. augusztus 22-én született dolgozót, aki 2000. október 4-én létesített munkaviszonyt, 2gyermeke közül az egyik 1997-ben, a másik 2002. április 14-én született, és 2005. január 1-jétől 4 órában dolgozik ugyanazon a munkahelyen? Hogyan tudná kifizetni a munkáltató a szabadságot, mert ezt szeretné?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illet meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontja értelmében amunkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 10.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló balesete vitathatatlanul üzemi balesetnekminősül, hiszen az Eb-tv. megfogalmazása értelmében üzemi baleset az a baleset,amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzalösszefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Részmunkaidős nyugdíjas munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hány nap szabadság jár egy évre annak a nyugdíjas takarítónőnek, aki heti 2 alkalommal 4-4 órát dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben megjelölt munkavállaló a megadott adatokalapján heti 8 órában, azaz 20 százalékos mértékű részfoglalkozásban vanfoglalkoztatva. Az Mt. 130. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébena munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Mellékfoglalkozásban álló dolgozó szabadsága

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szabadság kiadására, jár-e szabadság a mellékfoglalkoztatásos jogviszonyban, és hogyan kell azt meghatározni abban az esetben, ha egy heti 36 órát elérő jogviszonyban foglalkoztatott 2 hetente egy nap 4 órás mellékfoglalkoztatásra munkaszerződést köt? Ez azt jelenti, hogy 26 alkalommal dolgozik egy éven belül, életkora szerint 30 nap szabadság jár neki.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 131. §-ában foglalt rendelkezések értelmében azalapszabadság mértéke évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

GYES ideje alatt munkát végző biztosított szabadsága

Kérdés: Jár-e fizetett szabadság annak a dolgozónak, aki a GYES folyósítása mellett visszatért 4 órás munkarendbe dolgozni? Nem ellentmondás az, hogy GYES-GYED miatt, tartós távollét jogcímen fizetetlen szabadságon van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdés a) és b) pontjában foglaltrendelkezések értelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg agyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából, továbbá a gyermek14. életéve betöltéséig, ha a munkavállaló a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Rendészek munkarendje

Kérdés: Egy kft. 3 fő rendészt szeretne alkalmazni úgy, hogy 24 óránként váltják egymást, megszakítás nélküli munkarendben. 3 fő alkalmazásával, valamint a törvények pontos betartásával megvalósítható-e ez? Milyen munkaidőkeretet érdemes alkalmazni ebben az esetben? Milyen juttatásokat kell fizetni a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 117/B. § (3) bekezdése értelmében a teljes munkaidőmértéke (napi 8, heti 40 óra) – munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felekmegállapodása alapján – legfeljebb napi 12, legfeljebb heti 60 órára emelhető,ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Nyugdíj alapját képező jövedelem megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a nyugdíj alapját képező jövedelmet annál a magánszemélynél, aki kizárólag csak társadalombiztosítási nyugdíjjárulékot fizet? Kérem, példával is mutassák be, hogy az 1988-tól 2003. december 31-ig terjedő időszakra hogyan lehet meghatározni a nyugdíj alapját képező jövedelmet! Miért a személyi jövedelemadóval csökkentett jövedelmet kell figyelembe venni, hiszen a járulékfizetés a bruttó jövedelem alapján történik.
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 22. § alapján:"Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló –, a személyi jövedelemadót is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Polgári szolgálatos személy foglalkoztatása

Kérdés: Polgári szolgálatos személy foglalkoztatásakor a munkáltatónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, és mik a munkavállaló részére "kötelezően" adandó juttatások?
Részlet a válaszából: […] A polgári szolgálatos személyek foglalkoztatása iránt a munkáltatók érdeklődése növekvőben van, természetesen a lényegesen alacsonyabb foglalkoztatási költségek okán. Ezt mutatja a Tbj-tv. 26. § (5) bekezdése is, amely szerint a polgári szolgálatot teljesítő hadköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
1
3
4