Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, amennyiben nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szülők munkavégzés alóli mentesítése

Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
Részlet a válaszából: […] A világjárvány által megváltozott foglalkoztatási körülmények, valamint az oktatási intézmények ideiglenes bezárása a szülőket azonnali válaszreakcióra kényszerítette. Az otthoni munkavégzés lehetősége nem minden munkavállaló számára elérhető, ezért ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Havonta újra kell számolni a távolléti díjat annak a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónak az esetében, aki minden hónapban elmegy szabadságra? Hogyan kell számolni annak a munkavállalónak az esetében, akinek az órabére magasabb az alapórabérnél, és még teljesítménybért is kap? Eltérhet a dolgozó javára a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] A teljesítménybér a munka díjazásának egyik lehetséges formája, és semmiképpen sem összekeverendő az ún. alapbérrel, melyet a feleknek a munkaszerződésben időbérként kell meghatározni, és amelynek összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása szerint 2012. július 1-jétől az átlagkereset és távolléti díj vegyes intézményét egységesen a távolléti díj váltja fel, azzal, hogy a távolléti díj számításának új szabályai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba. A munkavállalót munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […]  A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók esetében nema munkaidő, hanem a kereset összege határozza meg a megszerzett szolgálati időmértékét. Amennyiben ugyanis a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggeljáró jogviszonya keretében elért nyugdíjjárulék-alapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Kismama kedvezményei

Kérdés: Milyen kedvezményekben részesülhet egy kismama a munkavégzés ideje alatt 2012. július 1. előtt és után?
Részlet a válaszából: […]  A régi Mt. 84. §-a értelmében a munkavállaló személyialapbérét a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküliszabadság megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel ésgyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Prémiumévek program

Kérdés: Mik a prémiumévek programban való részvétel feltételei, milyen jogkövetkezménye van a munkáltató felajánlási kötelezettsége elmulasztásának, milyen az általánostól eltérő foglalkoztatási szabályokat kell alkalmazni a prémiumévek programban részt vevő közalkalmazottra a közalkalmazotti jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programról a 2004. évi CXXII. tv. rendelkezik2005. január 1-jei hatállyal.A prémiumévek programba belépésre 2005. január 1. és 2010.december 31. között kerülhet sor – a részvétel törvényi feltételeiretekintettel maga a prémiumévek program legfeljebb 2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatók – amennyiben van rá módjuk – kivárnak ajelenlegi gazdasági helyzetben, nem szívesen válnak meg a kvalifikáltmunkaerőtől, inkább átmenetileg a részmunkaidős foglalkoztatást választják.Ezt az Mt. 120. § (1) bekezdése alapján tehetik meg, amelyszerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjazás prémiumévek igénybevételével

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba a prémiumévek igénybevételével egy 1954 februárjában született nő, aki 1972 óta közalkalmazottként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 21. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmébenközalkalmazotti jogviszony – ha a törvény eltérően nem rendelkezik -helyettesítés céljából, vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladatellátására határozott időre történő kinevezéssel is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.
1
2