Tartósan keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól keresőképtelensége időtartamára, vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Biztosítás emberi reprodukciós eljárás alatt

Kérdés: Miként alakul a munkavállaló társadalombiztosítási jogállása az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés alatt, amennyiben igazoltan van távol a munkahelyétől? Mi a foglalkoztató teendője a bejelentés és a járulékfizetés tekintetében erre az időszakra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel. A táppénz a keresőképtelenség idején a biztosítottat ért keresetveszteség pótlására szolgál, így a jogosultság megállapítása során elsődleges kérdés, hogy egyáltalán történik-e keresetveszteség.Az Eb-tv. 47. §-a értelmében nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, amennyiben nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Szülők munkavégzés alóli mentesítése

Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
Részlet a válaszából: […] A világjárvány által megváltozott foglalkoztatási körülmények, valamint az oktatási intézmények ideiglenes bezárása a szülőket azonnali válaszreakcióra kényszerítette. Az otthoni munkavégzés lehetősége nem minden munkavállaló számára elérhető, ezért ennek hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó abban az esetben mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a munkaviszonyára tekintettel, amennyiben ebben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.A fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Apa GYED-jogosultsága

Kérdés: Jogosult GYED-re a 2012. szeptember 29-én született gyermeke után egy édesapa, aki 2012. január 4-étől teljes munkaidőben dolgozik jelenlegi munkahelyén, ahol 2011. szeptember 22-től 2011. december 22-ig is dolgozott, előtte pedig egyetemi hallgató volt? Élettársa, a gyermek édesanyja GYED-re nem volt jogosult, ezért 2014. január 31-ig GYES-ben részesült, amelynek folyósítását a MÁK beszüntette. Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz az alapja?
Részlet a válaszából: […] 2014. január 1-jétől új szabály, hogy a gyermek 1 éves kora után a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlanul lehet munkát végezni. Ez a rendelkezés a 2014. január 1-jét megelőzően született gyermekek szüleire is vonatkozik. Mivel a gyermek az első életévét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény díjazása

Kérdés: Fizethető az apának a gyermek születése miatt igénybe vett 5 munkanapra átlagkereset a távolléti díj helyett, ha a munkáltató a kollektív szerződés szerint a távollétekre ezt fizeti, és ez az összeg magasabb, mint a távolléti díj? Visszaigényelhető-e ez az összeg, vagy csak a távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2013. január 1-jétől hatályos 118. §-ának (4) bekezdése értelmében az apának gyermeke születése esetén legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyeket kérésének megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Havonta újra kell számolni a távolléti díjat annak a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónak az esetében, aki minden hónapban elmegy szabadságra? Hogyan kell számolni annak a munkavállalónak az esetében, akinek az órabére magasabb az alapórabérnél, és még teljesítménybért is kap? Eltérhet a dolgozó javára a távolléti díj összege?
Részlet a válaszából: […] A teljesítménybér a munka díjazásának egyik lehetséges formája, és semmiképpen sem összekeverendő az ún. alapbérrel, melyet a feleknek a munkaszerződésben időbérként kell meghatározni, és amelynek összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.
1
2
3